A GDP 2 százalékára növelné a kutatás-fejlesztés finanszírozását a Tudományos és Technológiai Minisztérium

Egészség, környezeti kihívások, technológia – ez a három fókuszterület a tudományos és innovációs stratégiában. A szaktárca háttérbeszélgetésén elhangzott, hogy a kormányzat számít Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus együttműködésére.   

A sajtó munkatársait Tanács Zoltán miniszter, valamint Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár tájékoztatták a TISZA-kormány tudományos és innovációs stratégiájáról. K+F+I-re (kutatás-fejlesztés, innováció) Magyarország jelenleg a GDP 1,3 százalékát költi, ami uniós összehasonlításban alacsony arány, az utolsó harmadban, a 22. helyen állunk vele a 27 tagállam között. 

Több pénz 

A rövid távú, 2030-ig szóló cél az, hogy a kormány 2 százalékra emelje a finanszírozási arányt, amiről elkezdődtek a tárcaközi egyeztetések, pénzügyi szempontból az elsődleges szereplő a mindenkori költségvetés összeállításáért felelős Pénzügyminisztérium. 

A középtávú, 2035-2040-re szóló célkitűzés a GDP 3 százaléka. A szaktárca az elhangzottak szerint a stratégiát minden hazai szereplővel egyeztette, ideértve a különböző tudományos műhelyeket és érdekképviseleteket. 

Az alapkutatások rendszeréhez érdemben nem nyúlnának, az alkalmazott kutatások gyakorlati, gazdasági célú hasznosításában viszont javítanák a hatékonyságot. Az fő feladat, hogy a kutatási eredmények startupok, innovatív induló vállalkozások révén hasznosuljanak, a tőkejuttatást hibrid modellben képzelik el, azaz a kormányzat számít a kockázati magántőkére.

Fókuszban

A K+F+I három kiemelt területe az egészség, ami több az egészségügynél, az egészségmegőrzés is része, a technológia és a környezeti kihívások, elsődlegesen a klímaváltozás. Utóbbi következményeit idén nyáron az eddigieknél jobban megtapasztalta az ország. 

Részletek nem hangzottak el, legfeljebb információmorzsák, köztük az, hogy a kapcsolódó kutatásokra tízmilliárdokat szánnak.   

A technológia terén az ország adottságai, másként fogalmazva jármű- és akkumulátoripari kitettségei nem hagyhatók figyelmen kívül. 

A rendszerváltozással megtelepedett járműipar helyzete kedvezőbb, a hazai hozzáadott érték megfelelőnek mondható, a gyártók mellett a nagy- és kisbeszállítói lánc egyaránt kiépült. A nagy beszállítók, fejlesztők közül a Bosch például néhány éve Kőbányán létesített Innovációs Kampuszt, ahol mérnökök ezrei dolgoznak. 

Az akkumulátorgyártás magyarországi felfuttatását a jelenlegi kormányzat elhibázottnak tartja, álláspontjuk szerint az Orbán-kormány túlságosan korán lépett be a globális versenybe, és a befektetők megnyerése érdekében a kezdetektől félretette a környezetvédelmi szempontok érvényesítését. Az akkumulátoriparban a hazai hozzáadott érték egyelőre alacsony, de mivel dinamikusan fejlődő iparágról van szó, a stratégiai célok mentén érdemes vele foglalkozni.       

4iG és Krausz Ferenc 

A 4iG nevű óriásvállalat állami szerződéseinek felülvizsgálata tart, a 4iG portfóliójából a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz (TTM) űripari és informatikai kontraktusok tartoznak, az űripari megállapodások összértéke nagyjából 800 milliárd forint. A kormányzati álláspont változatlanul az, hogy a szerződések többsége az állam számára előnytelen. Elhangzott az is, hogy az űriparban közel száz cég érdekelt Magyarországon, de a 4iG „lefölözhette” a piacot. 

Krausz Ferenc nemzetközi elismertségére a kormányzat továbbra is számít a stratégia eredményes végrehajtásában. A Nobel-díjas fizikus által tavaly novemberben alapított Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének felszámolásával megszűnt augusztus 31-ével, feladatai az államra szálltak, amit Krausz Ferenc véleménycikkben sérelmezett. 

Az alapítvány egyik célkitűzése az volt, hogy nemzetközi hírű kutatókat csábítson Magyarországra kutatásvezetőnek. Ezt a TTM támogatja, de a szaktárca szerint a program állami keretek között is megvalósítható. Tudástranszferre, arra tehát, hogy az érintett külföldi kutatók Magyarországra hozzanak projekteket és azokon magyar szakemberekkel dolgozzanak, a minisztérium nyitott. De arra nem, hogy százmilliós, milliárdos tiszteletdíjakat fizessen ki külföldi szaktekintélyeknek „tiszteletdíjként” érdemi hazai értékteremtés nélkül.    

Az Orbán-kormány idején kötött szándéknyilatkozat, keretmegállapodás értelmében az Élvonal Alapítvány a következő 25 évben ezermilliárd forint értékű állami hozzájárulással kalkulálhatott volna. 

A Krausz Ferenc vezette Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ programját, ami Krausz kutatási területe, a lézerfizika hasznosítását jelenti az egészségtudományban, a TTM újszerűnek, a létrehozott vérbankot pedig rendkívül értékesnek tartja. Ezzel együtt a program tudományos értékelésére szakértőket kért fel a tárca.

Az Orbán-kormánnyal kötött megállapodás értelmében az alapítvány és kutató központ önálló kampuszt kapott volna az Infoparkban, az alapkövet az áprilisi választásokat megelőző időszakban tették le. Az építkezés azóta megkezdődött, egyelőre a mélyépítésnél, az alapozásnál tartanak. Még nem eldöntött, hogy a kampusz megvalósul-e, vagy az építkezés megállítják, és torzó marad. 

HUN-REN és a „mostohagyerekek” 

A HUN-REN, az egykori akadémia kutatóhálózat természettudományokra szakosodott intézeteinek jövője szintén képlékeny. A HUN-REN cégszerűen működik, vezérigazgatója, elnöke, Irányító Testülete (igazgatóság) van, „a piaci magánbefektető elvével összhangban gazdálkodási tevékenységet végezhet”, de vagyonát kizárólag a rá vonatkozó törvényben meghatározott közfeladatok végzésére fordíthatja. A kutatók a TTM-nek azt javasolták, hogy az intézményi struktúra, ami a klasszikus költségvetési intézetekhez képest nagyobb mozgásteret biztosít, maradjon meg az átláthatósági szabályok szigorításával. Döntés egyelőre nincs, így elvileg az is elképzelhető, hogy a HUN-REN a szigorú gazdálkodású államháztartási körben folytatja működését.  

Az egykori akadémiai kutatóhálózat „mostohagyerekeitől”, a bölcsészettel és társadalomtudományokkal foglalkozó intézetektől 2025-ben megvált a HUN-REN, az intézetek az ELTE-hez kerültek, ami kimaradt az egyetemi modellváltásból, az ún. „elkekvásításból”. Az ELTE ma is klasszikus állami finanszírozású egyetem, nem alakult át közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, amiknek a jövőbeni működési struktúrája bizonytalan, az alapítványi modell egy év múlva elvileg megszűnik.

A humántudományoknak a TISZA-kormány nagyobb szerepet szán, mint elődje, a kérdés csak az, hogy a humán és a reál tudományok teljesítményének mérésére kidolgozható-e egységes rendszer vagy differenciálni kell. Gyakorlati példával élve, léteznek-e olyan sztenderdek, amik alapján az ELTE Filozófiai Kutatóintézetében dolgozó munkatárs tudományos teljesítménye összevethető a HUN-REN Atommagkutató Intézetében dolgozó munkatárs teljesítményével.         

Fotó: Facebook