Ligeti: Varga Mihály szerepét is ki kell vizsgálni az MNB-ügyekben

A jegybank jelenlegi elnöke államháztartásért felelős miniszterként az MNB-t felügyelte. Varga Mihály volt az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója, ebből fakadóan neki tudnia kellett mindenről, ami a jegybankban történt.

Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök magatartását bűnpártolás gyanúja miatt indított büntetőeljárásban kell kivizsgálni, és ennek megfelelően az ő jegybankelnöki mandátuma „remélhetőleg nem tarthat túl sokáig” – fogalmazott a Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Klubrádióban.

A csatorna „Kemény Dió” című műsorában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványairól volt szó, amikor Ligeti Miklós azt mondta Varga Mihályról, hogy a magatartása 2016-ban még nem tűnt különösen izgalmasnak, „bár akár már akkor is feltűnhetett volna a bűnpártoló hozzájárulása ahhoz, ami történt”.

Ligeti szerint abban a 12 évben, amíg Matolcsy György volt az MNB elnöke, addig ő volt az államháztartásért felelős miniszter (hol nemzetgazdasági, hol pénzügyminiszterként).

Ebben a funkcióban azért is felelős Varga Mihály, mert szakértőket kellett volna delegáljon a jegybank felügyelőbizottságába.

Ő volt az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója, ebből fakadóan neki tudnia kellett mindenről, ami a jegybankban történt. Ha nem tudott róla, akkor „a vétke kétszeres”, hiszen elhanyagolta a tevékenységét. De azáltal, hogy ő hagyta ezeket a bűncselekményeket megtörténni, lehetővé tette, hogy Matolcsy György és bűntársai akadálytalanul hajtsák végre a sikkasztó, hűtlen kezelő magatartásaikat, ez bűnpártolásnak minősül.

A hivatalos személynek, amilyen a pénzügyminiszter, a hivatali működése során tudomására jutott bűncselekményt fel kell jelentenie. A jogi igazgató „legszilárdabb meggyőződése”, hogy Varga Mihályt bűnpártolás miatt kellene elszámoltatni.

„Az természetesen nem a mi tisztünk, hogy az ő bűnösségének a kérdésében állást foglaljunk” – tette hozzá Ligeti. Ha valaha lesz vele szemben induló eljárás, akkor a hatóságok meghozzák a megfelelő döntést.

A jogi igazgató szerint a társadalom korrupcióval szembeni közönye nem a választási dátumhoz, hanem a 2024 tavaszán kibontakozott eseménysorozathoz köthető. Ekkora datálódik a Völner–Schadl-ügy azon része, amelyből kiderült, hogy Rogán Antal „hibajavítóval olvasta” a nyomozati iratokat és a  ekkoriban pattant ki a kegyelmi botrány is.

Ligeti úgy gondolja a korrupciós felháborodás önmagában nem lett volna elég a politikai tér átalakulásához, ehhez kellett Magyar Péter színrelépése és a Tisza Párt, akkor még mozgalomként, gyors megerősödése is.

Korrupciós szempontból most jól mennek a dolgok, nem is mehetnének máshogy, hiszen a NER-ben a kormány eszközként használta a korrupciót hatalma kiépítése és megtartása érdekében. Emiatt fel sem merült, hogy a saját maguk által generált korrupcióval szemben fellépjenek” – tette hozzá, aki szerint most van következménye a visszaéléseknek, a minisztériumokban elindultak az átvilágítások.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.