Csak az EU-ból való kilépés mentheti meg Orbán Viktort

Bogusław Chrabota véleménycikke a "Plus-Minus"-ban. A lengyel újságíró és jogász a "Rzeczpospolita" napilap főszerkesztője volt 2013–2024 között. Írását változtatás nélkül közöljük.

Újabb francia kormány bukott meg. A franciák számára ez nem újdonság, a Szajna-parti kormányok stabilitása inkább álom, mint valóság. Vannak azonban olyanok, akik számára egy ilyen válság nem más, mint annak bizonyítéka, hogy Európa erkölcsi, politikai és gazdasági hanyatlásban van. Közéjük tartozik Orbán Viktor, a Fidesz vezetője és Magyarország miniszterelnöke, aki egyébként éleslátó nézeteiről és a hatalomhoz való makacs ragaszkodásáról ismert, bármi legyen is ennek az ára. 

Úgy hozta a sors, hogy szinte egy időben a párizsi politikai válsággal Orbán a Fidesz elitjének éves, Kötcsén tartott találkozóján ismertette a világpolitikai helyzetre vonatkozó diagnózisát, valamint Európára vonatkozó rövid és hosszú távú vízióját. A Nyugat további jólétének jövőjét elválaszthatatlanul Donald Trumphoz köti. Véleménye szerint az amerikai elnök kétségkívül újradefiniálta a nemzetközi helyzetet, amelynek sikerétől a Nyugat jövője függ. Ha Trump politikája nem jár sikerrel, akkor Kína veszi át a vezető szerepet. 

Az Unióval kapcsolatban a magyar vezetőnek nincsenek kétségei. Szerinte az EU „szétbomlás állapotában van”. „Ha ez az állapot fennmarad, az szervezet legfeljebb további hét évre tudja elfogadni a költségvetését. Ez lesz az EU utolsó költségvetése, ha nem következik be radikális változás.” Orbán szerint Európában gyenge mind a vezetés, mind a gazdaság. „A francia és német politikai és gazdasági helyzetet nézve az Európai Unió gazdaságának kevés esélye van talpra állni.” A magyar miniszterelnök számára az egyetlen reménysugár Lengyelország. De természetesen nem a liberális, „tuski” Lengyelország. Orbán Viktor az új lengyel elnök politikai csillagjában hisz. Szerinte Karol Nawrocki révén végre véget ér a „liberális hegemónia” a Visztula mentén. 

Külön, józan ítéletet fogalmazott meg a magyar vezető Ukrajnával kapcsolatban. Orbán szerint a háború már véget ért. Oroszország győzött, a nyugati politikusok pedig csak sminkelik a holttestet, úgy tesznek, mintha nem értenék, hogy az országot három zónára osztják fel: orosz, nyugati és demilitarizált zónára. 

Orbán világ jövőjéről szóló megjegyzéseiben kevés újdonság van. „Realizmusát” régóta ismerjük. Ahogy az ukránokkal szembeni „jóindulatát” is. Mégis elgondolkodtató az egyszerűsítésekre való hajlama. Gazdasági kérdésekben nem az egész Unió van strukturális válságban, csupán annak egy része, ráadásul Magyarország az élen jár ebben: a közgazdászok szerint a közép-európai gazdasági vezetőből a szegénység vezetőjévé vált. Magas infláció, csökkenő beruházások és fokozódó elszegényedés jellemzi az országot. Ehhez az értékeléshez nem is kell mély statisztika; a gazdasági összeomlás szabad szemmel is látható. Orbán által kigúnyolt Németország és Franciaország ezzel szemben továbbra is gazdasági nagyhatalmak. Ráadásul az orbáni Magyarország fejlődési kilátásai gyakorlatilag nem léteznek; az uniós intézmények tisztában vannak a Fidesz-kormány által folytatott állami korrupció és kleptokrácia mértékével. Ezt egyre inkább a magyarok is felismerik; itt kell keresni az Orbánnal szembenálló, Magyar Péter vezette Tisza párt népszerűségének okait. 

Orbán egyetlen mentsvára az Unióból való kilépés lehet – és ezt a lehetőséget nem lehet komolyan kizárni. A hatalomváltás perspektívájától fenyegetve olyan eszközökhöz nyúlhat, amelyekben a „Hunexit” az egyetlen lehetséges forgatókönyv; olyan opció, amely a demokrácia hiányáért cserébe megnyitja Magyarországot az orosz és kínai befektetések előtt. De mi lesz akkor a szabadsággal? Erről Orbán nem beszél. Ahogy arról sem, hogy Donald Trump egyre gyakrabban mutat irritációt Putyinnal szemben, hogy Európában nőnek a hadiipari beruházások, vagy hogy Varsóban még egy ideig Donald Tusk és az általa létrehozott koalíció fog uralkodni. 

Rövidlátás? Vakság? Valószínűleg valami több: a populizmus természetének tökéletes megértése. Mély tudás arról, hogy a bemutatott világnak egyszerűnek és érthetőnek kell lennie. Koherensnek és tendenciózusnak. Még akkor is, ha távol áll a tényektől. Így kormányoznak a populisták. Így kormányoz Orbán. De vigyázat: minden autokratára előbb-utóbb eljön a vég. Orbán, bármennyire is szeretné elfojtani az egyre nyilvánvalóbb tényeket, süllyed. Már a vízben áll. Ezért olyan nyers a kommunikációja. Hiszi, hogy újra sikerül megtévesztenie a saját népét. De ezúttal ez egyáltalán nem biztos.

A véleménycikk nem feltétlenül azonos a Kontroll.hu szerkesztőségének álláspontjával.