Mi kell még a Tisza győzelméhez? (II. rész)

Írásom első részében elsősorban azzal foglalkoztam, hogy milyenek most az erőviszonyok, a pártok támogatottsága, illetve, hogy milyen erőforrásokkal, eszközökkel rendelkezik az állampárt. A következőkben pedig legfőképp arra koncentrálok, hogy milyen lehetőségei vannak a legnagyobb ellenzéki pártnak és min kellene még változtatnia ahhoz, hogy valóban megnyerje a választásokat.

Nyilván, a korábban felsoroltak vagy számbevettek között több olyan adottság vagy tényező van, amivel nem nagyon lehet mit kezdeni, amit sem kiküszöbölni, sem ellensúlyozni nem lehet. Vagy igen nehéz volna. Nézzük meg a következőkben, hogy mi az, amit tenni lehet, mi az, amire mindenképpen szükség van. 

Meggyőződésem szerint, három olyan kérdéskör van, amivel felétlenül foglalkozni kell: a szervezettség javítása, az anyagi támogatás növelése, illetve az önkéntesek és szigettagok aktivitása. De ne szaladjunk előre. 

Részletesen írtam korábban a Fidesz médiatúlsúlyáról. Hogy befolyásuk alatt áll nem csak a közmédia, a Hír Tv, a Magyar Nemzet, a TV2, a Bors, de a megyei lapok és hírportálok szinte mindegyike. Ahogy most már a legnagyobb példányszámú napilap is, a Blikk. Néhány évvel ezelőtt azt írtam volna, hogy ezzel komoly probléma előtt állunk. Hiszen, egy ilyen óriási médiabirodalom hatalmas fegyvertény, ami legyőzhetetlen. Előbbit ma is tartom, utóbbit kevésbé. Mert egyrészt, a Tisza körül is formálódnak médiumok, hírportálok, ahogy még létezik valamilyen szinten "független sajtó" is hazánkban. De ami legalább ilyen fontos: Magyar Péter nagyon erős az online térben, a közösségi médiában. Fizetett hirdetések nélkül is. Pusztán a változást akaró, a Tiszával szimpatizáló polgároknak köszönhetően. Az ő megosztásaik, kommentjeik, Facebook-aktivitásuk által. Mindezt úgy, hogy emögött nem áll egy harcosok klubja, vagy valami hasonló szervező erő. Pusztán a hit, hogy lehet egy szabad, demokratikus országban is élni. Ezen felül létezik Magyar Infó, van Tiszta Hang! Utóbbi elsősorban a vidékre koncentrál, de pont ezért óriási dolog, hogy már van ilyen.

De könnyen belátható, hogy az állampárt médiabirodalmához hasonló kiépítésére a választásokig nem sok esélye van a Tiszának. Persze nem is hiszem, hogy – akár a választások után – volna erre szándék. Kulcskérdés tehát, hogy a követők, szimpatizánsosok továbbra is aktívan osszák, kommentteljék Magyar Péter, illetve a Tisza bejegyzéseit!  Ezen múlhat minden. 

Azt már megszokhattuk, hogy a Fidesz úgy kampányol, úgy kéri a választók bizalmát, hogy semmilyen programot nem tesz le az asztalra. Saját logikájuk szerint, aztán ha megvan a többségük, úgyis azt csinálnak, amit akarnak. Lehet, hogy ez az egyik olyan tényező, amiből az embereknek elege lett. Most is, ahelyett, hogy megmondanák, hogy mire szeretnének további felhatalmazást, ellenségképekkel, kétbites üzenetekkel operálnak. Gyakorlatilag az elmúlt hónapokban is azzal voltak elfoglalva, hogy egyfelől gyűlöletet keltsenek, másfelől az általuk kitalált mondatokat adják az ellenzék vezetőjének szájába. 

Ezzel szemben a Tiszának van egy koherens és pozitív üzenete: a rendszerváltás. Keleti kalandok helyett Európa. Van valódi programja, amely a „működő ország” gondolata köré épül. És egyaránt fontosnak tartja az ország szuverenitását, a demokratikus értékeket, a társadalmi igazságosságot, a környezetvédelmet és fenntarthatóságot. Nem biankó csekkel indul. Ennek a programnak az ismertetése végett járja Magyar Péter az országot. Le mer menni az emberek közé. A legutóbb 80 nap alatt 128 településen járt, tartott beszédet. Körútja különböző állomásain pedig lehet kérdezni, akár kritikus kérdésekre sem fél válaszolni. Miközben Orbán már ott tart, hogy beszédet is csak a sajátjai előtt mer mondani. A kampányrendezvényeire regisztrálni kell, ha valahol megjelenik, válogatott közönséget visz magával…

Jól látszik, hogy Magyar országjárása nagyon jól működik, igen hasznos. Ezt folytatni kell, ahogy ez tervbe is van véve. Továbbra sem szabad a Fidesz által bedobott gumicsontokra reagálni. A Tiszának a saját agendáját követve kell kampányolnia!

Ahogy már korábban írtam, a kormánypárt immár minden választókerületben kiválasztotta az egyéni jelölteket. Egészen pontosan, Orbán – mint pártelnök – már kijelölte őket, ha még hivatalosan nem is nevezték meg legtöbbjüket. A Tiszánál ez a folyamat még korai fázisban tart. Magyar Péter nemrég jelentette be, hogy – a már szeptemberben felvázolt többlépcsős kiválasztási eljárás lezárultával – november 30-án kerül sor a párt 106 egyéni indulóinak bemutatására. Először pályázati úton kerül kiválasztásra választókerületenként három személy, őket november 17-én nevezik meg. Majd közülük egyet kiejt a helyi Tisza szigetek tagsága, ők november 23-án és 24-én szavaznak erről. A versenyben maradt két jelölt közül pedig – tulajdonképpen klasszikus előválasztás keretében – a választók dönthetnek november 25-e és 27-e között. Annyi változott viszont, hogy nem a Tisza Világ applikáció segítségével, hanem a nemzethangja.hu oldalon lehet majd szavazni. 

A Fidesz folyamatosan gyűjti az információkat a lehetséges ellenzéki jelöltekről, támadva mindenkit, akik szóba jönnek vagy szóba jöhetnek ilyen tekintetben. Így jól érthető a Tisza stratégiája, miszerint kivárt az egyéni jelöltek kiválasztásával. Nyilván, amíg nem kerül pont a Tisza jelöltállításai folyamatának végére, addig a Fidesz azzal fogja támadni a pártot – ahogy eddig is –, hogy „Magyar Péter 106 választókerületben indul”, illetve, hogy az ellenzéki szavazóknak látatlanban kell majd döntenie. Az utóbbi nyílván abszurd, hiszen a jelöltek személye a választások előtt hónapokkal el fog dőlni. Előbbi pedig egy kicsit tényleg így van, de ezzel semmi probléma nincsen. Hiszen a Tisza népszerűsége – egyebek mellett, de – elsősorban Magyar Péter személyének köszönhető. Nem mintha Orbán és a Fidesz kapcsolatában nem volna egy hasonló jelenség megfigyelhető. Nem hiába mondjuk sokan, hogy Orbán Viktor nélkül nincs Fidesz, és nem hiába mondja sok szavazó, hogy ők nem a kormánypártra, hanem a miniszterelnökre szavaznak. Mindez most másodlagos. 

Lényeges az előválasztás megfelelő megszervezése. Fontos, hogy ez a folyamat ne csak a legjobb, legesélyesebb jelöltek kiválasztását szolgálja. Hanem egyrészt az előválasztásnak biztosítania kell a választók demokratikus döntéshozatallal kapcsolatos igényeit, másrészt minél több választót kell ezzel megszólítani, bevonni. Ezáltal integrálni őket, mint potenciális Tisza szavazókat. Harmadrészt, az előválasztást ki kell használni, mint megfelelő témát az országgyűlési választási kampány részeként.

Vagyis, az előválasztást és annak kampányát az áprilisi kampány szerves részévé kell tenni. 
Az egyik legnagyobb problémát a Tisza tekintetében abban látom, hogy igazából még egy mozgalomról beszélünk. Hiányzik a pártstruktúra. Természetesen létezik jogi és politikai tekintetben is a Tisza Párt. De ilyen összefüggésben egy kis, zárt csoportról van szó. Amely mellett működik a már több tízezer tagot számláló politikai közösség, a Tisza Szigetek mozgalma. Nyilván értem, hogy ez miért van így. Hogy miért nem lehet jelenleg még a pártot kinyitni. (És ebbe a kérdésbe most szándékosan nem megyek bele.) De azt is látni kell, hogy mindennek a kampányra és a választásokra is megvan a maga hatása.  

Egy mozgalom sok mindenre alkalmas, de egy sikeres kampányhoz szükség van egy működő, fegyelmezett, több szintű pártstruktúrára. Hiába jött létre rengeteg Tisza Sziget, hiába van nagyon sok önkéntes, segítő és szimpatizáns, őket több tekintetben nem lehet – jó értelemben – a Fidesz párttagságához, pártkatonáihoz mérni. Fontos a szervezeti lefedettség növelése, a szervezettség javítása, a kampányt lebonyolítani, végrehajtani képes kampányszervezetet kell létrehozni. Ahogy már fentebb utaltam rá, a szimpatizánsok, önkéntesek, szigettagok aktivitása – elsősorban az online térben, és nem utolsó sorban az utcákon – jelentik a rendszerváltás kulcsát. 

A legtöbb Tisza Sziget viszonylag szervezetlen, egy jó részük – hiába áll elkötelezett, sokszor magasan képzett tagokból – felsőbb utasítások, iránymutatás nélkül, tapasztalatok híján képtelen valódi vagy releváns politikai tevékenység kifejtésére. A hierarchia hiánya, az egyes választókerületekben lévő szigetek sokasága esetenként konfliktusokat is szülhet. Nagyon hasznos lehet a verseny, de amikor egy irányba kell menni, lehet kontraproduktív is. A pártszervezet hiányából fakad, hogy esetenként elmarad fontos helyi ügyek felkarolása, vagy a megfelelő reakciók politikai kérdésekre. Ez nyilván javulni fog attól a ponttól, hogy meglesznek hivatalosan az egyéni képviselőjelöltek. De itt is felsejlik a túl erős központosítás veszélye. Ha nincs helyben döntéshozatal, vagy az korlátozott, akkor nem lehet időben, megfelelően reagálni. 

Az adott helyzetben egyszerre kell megtalálni az egyensúlyt a központi irányítás és a helyi, önálló kezdeményezések között. Szükség van egy központosított, hatékony aktivista hálózatra, de ezzel párhuzamosan nem szabad megfojtani az önállóságot, a helyi kezdeményezéseket. Előbbi tekintetében nagy előrelépés a Tisza Világ applikáció. Viszont ennek lehetőségeit igazán csak ott és akkor lehet kihasználni, ahol helyben van egy jó csapat, és annak egy megfelelő „vezetője”. (Mert pl. ha nem kerülnek be megfelelő feladatok, „kihívások” a rendszerbe, akkor az ottani önkénteseknek nem sok mozgásterünk, feladatuk akad, mint mondjuk segíteni az újság szórásában. Ami nyilván nagyon hasznos, de ennél sokkal több lehetőség is volna.)  

Idővel, ha csak a mostani választások után, de meg kell szervezni, létre kell hozni egy valódi néppártot. Mert egy választást végig lehet vinni ilyen felállásban. De utána kormányozni is kell, és ahhoz kell egyfajta háttér. 

Ne felejtsük, hogy a politikai pártoknak különböző alkotmányos – írhatnám azt is, hogy demokratizáló – feladatai vannak. Ha másra most nem is, de gondoljunk az állampolgári vélemények becsatornázására… A következő választást pedig már nem lehet pártstruktúra nélkül megvívni, végigcsinálni. Idővel el kell indulni a néppárttá válás felé. Nincs más lehetőség. 
Ahogy írásom első részében már tisztáztuk, a Fidesz gyakorlatilag korlátlan anyagi forrásokkal rendelkezik. Miközben a Tisza a – majd a jelöltalítási szakasz után rendelkezésre álló – kampánytámogatáson túl csak az adományokra, a választók anyagi támogatására számíthat. Itt gyakorlatilag az – amúgy általunk befizetett – állami erőforrások küzdenek a polgárok saját erőforrásaival, az általuk biztosított támogatásokkal. Érdekes helyzet. 

Mind a 106 választókerületben mindent meg kell tenni a győzelem, az egyéni mandátum megszerzése, illetve a minél magasabb listás eredmény elérése érdekében. Ez nem kérdés. Mégis, az erőforrásokat valamilyen szinten koncentrálni kell a nyerhető és bizonytalan választókerületekbe. 

Annak függvényében, hogy a kampány utolsó szakaszában mennyi – elsősorban anyagi és humán – erőforrás áll rendelkezésre. Számolni kell azzal, hogy a kampány legnagyobb húzóereje Magyar Péter, aki nem tud egyszerre minden választókerületben jelen lenni. Ezért megfelelő prioritásokat kell felállítani. Azt is szem előtt tartva, hogy személyes jelenléte az egy-egy választókerületben jelen lévő aktivistákat, önkénteseket is nagymértékben tudja motiválni. 

Nyilván nagyon fontos, hogy továbbra is vidéken legyen a fókusz. De ha pl. a fővárosban nem jelenik meg időközönként, az rendkívül negatív hatással lehet azokra nézve, akik a mozgósítás szempontjából nélkülözhetetlen kampányfeladatokat végzik. Magyarán, ha vannak olyan vidéki választókerületek, ahol nagyon kevés az esély az egyéni mandátum megszerzésére, és ahol ezzel párhuzamosan aránylag kevés listás szavazat szerezhető – mondjuk, pusztán az adott terület népsűrűsége miatt – akkor érdemes lehet ezek helyett inkább néhány olyan budapesti választókerületre összpontosítani, ahol ugyan biztos lehet az egyéni mandátum, de nagyságrendekkel több listás szavazat szerezhető. 

Írásom első részében hosszabban kitértem a pártok támogatottságának alakulására. Most vessünk egy pillantást – a Medián adatai alapján – a kormány támogatottságára. Egészen pontosan, nézzük meg, miként növekedett a kormányváltást akarók tábora az elmúlt 15 hónapban. Mint láthatjuk 49%-ról őszre ez az arány elérte a 60%-ot. Ami önmagában nagyon biztató. 

Összefoglalva, kijelenthetjük, hogy a Fidesz óriási eszköztára, előnyös helyzete, rendelkezésére álló korlátlan – állami – erőforrások ellenére is a Tisza komolyan versenyben van. Talán azt is megkockáztathatjuk, hogy a legnagyobb ellenzéki párt az esélyes. Persze ezt nem szabad elkiabálni.

Egyre több közszereplő, művész és előadó fogalmaz meg kritikát a rendszerrel szemben. Egyre többen merik felvállalni, hogy változást akarnak, hogy elégedetlenek az elmúlt 15 évvel. De rengeteg múlik azon, hogy képes-e Magyar Péter a mostani vehemenciával tovább kampányolni. Sok múlik azon, hogy a szigettagok, önkéntesek kitartanak-e.  

Mi hiányzik tehát a Tisza – biztos – győzelméhez? 

Kulcskérdés álláspontom szerint, hogy a mostani szervezettségi szinten tud-e a Tisza javítani? Ahogy szintén nagyon fontos, hogy a szimpatizánsok legalább akkora aktivitást mutassanak a közösségi médiában, ahogy eddig tették! 

Nyilván nagyon sok múlik a Tisza Szigetek tagjain és az önkénteseken is, hogy képesek-e az utcákon megfelelő szintű jelenlétet biztosítani, részt venni majd a kopogtatási kampányban, illetve az ajánlások gyűjtésében. A választás azon múlik, hogy Magyar Péter bírja-e erővel, és azon, hogy mi kitartunk-e. Sok tekintetben az egyik oldalon a pénz áll, rengeteg közpénz, a másik oldalon pedig a hit, a lelkesedés és a remény. 

Nem szabad elfelejteni, hogy a választás végkimenetele a bizonytalan szavazókon múlik. Akkor is, ha a Tisza magasan vezet a közvélemény-kutatásokban. Egy még több mint 150 napos maratoni kampányidőszak kezdetén vagyunk. A végén az fog győzni, aki kitartóbb lesz. Ha marad a mostani választási rendszer, akkor valószínűleg kétharmaddal. 

Szerző: Bajkó-Sokoray István okleveles politológus, független önkormányzati képviselő

(A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Kontroll szerkesztőségének álláspontját.)

Fotó: Facebook / Magyar Péter