Túlélési tippek perifériára szorult ellenzéki politikusoknak

Ismét egy választási év felé közeledünk; ez azt jelenti, hogy az egykoron az ellenzéket vezető politikusok újra el kell gondolkodjanak, hogyan tovább. Ahogyan egyre inkább közeledik április, annál inkább láthatunk különböző megoldási kísérleteket arra az egyszerű kérdésre: hogyan lehet fennmaradni egy olyan politikai környezetben, ahol a közvéleménykutatásokban nagyrészt csak „egyébként” kezelik őket? 

Nemrégiben jelentkezett be Barabás Richárd, a Párbeszéd egykori társelnöke. Barabás úgy tűnik, megoldást talált erre a feszítő kérdésre: új mozgalmat alapít, Humanisták néven. A mozgalom, amely valójában egy párt (anyakönyvezett nevén: Magyar Humanisták Pártja) amiatt lett életre hívva, mert a magyar politikában túl sok a macsóság, és túl kevés az LMBTQ meg a női jelenlét. Legalábbis a párt Facebook-oldalán eddig kettő bejelentő videó volt és mindkettőben éppen ez hangzott el.

A Humanisták annyira fontos ügyet képviselnek, hogy Cseh Katalin is reaktiválta magát régóta tartó politikai téli álmából. Barabás után ugyanis ő a második bejelentett politikusa a mozgalmi pártnak. Cseh döntését a Momentum kizárással és mandátumától való megfosztásával jutalmazta. A Magyar Humanisták Pártja nyitott kapu mindenki számára, aki szeretne rendszerváltást, de igazából mégsem. Így meglátásom szerint várhatunk még csatlakozókat, Szabó Tímea is balladai homályba burkolta magát – ez sem lehet véletlen.

Szia Uram! Listás szavazat érdekel?

Végy egy ellenzéki politikust. Nagyon fontos, hogy ennek baloldali (értsd: neoliberális) politikai aktornak kell lennie, aki a hat mostanra mikropárttá zsugorodott erő közül kerüljön elő. Ha ezzel megvagy, jöhet a kövektező lépés: találnod kell egy ügyet, ami mentén megmagyarázhatod, ebben a politikai környzetben miért indulsz el. Amint megtaláltad a tipikus baloldali ügyet, minek meghatározhatod önmagad, indulhatsz tovább: ki kell találnod, mégis mit kezdesz a Tiszával.

Itt több megoldás is adja magát: állíthatod azt, hogy Magyar Péter valójában egy Orbán-light, emiatt baloldali kötelezettséged elindulni. Felvetheted azt is, hogy egy teljesen jobboldali Országgyűlés gondolata a legrosszabb rémálmaid is felülmúlja. Opciód van pacifistának lenni: mondhatod azt is, hogy a Tisza ténylegesen a rendszerváltásért dolgozik, de igazából mégsem lehet minden terhet Magyar Péter vállára tenni, ezért mint a rendszerváltó kisiparos, akit senki nem hívott, te is csatlakoznál a munkához. Háríthatod a kritikákat azzal, hogy te csak a listás szavazatokra gyúrsz, de egyéniben támogassa mindenki az esélyes jelöltet.

Ha kristálytisztán látod, hogy kezeld a Tiszát, jöhet a legfontosabb: csapatot kell gyűjtened magad köré. Ebben nem lesz nehéz dolgod, sokan vannak abban a helyzetben, mint te. Nagyon fontos, hogy olyan politikacsinálókat kell magad köré gyűjtened, akik már legalább négy országgyűlési választást elveszítettek: ez a záloga annak, hogy ötödjére épp össze tudnak szedni 5%-ot, ezzel megmentve karriered.

Miután a csapat összeállt, elindíthatod az utolsó lépést: be kell jelentened, hogy új párt jött létre. Nagyon fontos, hogy a születési értesítőt egy három perces Facebook-videóban old meg, ahol ne árulj el túl sokat azokról, amiket fentebb taglaltam: elég az, ha tudják, hogy te nem Magyar Péter vagy, hanem valaki egészen más. Máris megbocsájtódik tizenöt év politikai tétlensége. Ha esetleg negatív kommenteket kapsz a közösségi média felüleleteken, vagy úgy alakul, hogy háromszámjegyű interakciót is nehezen generál a poszt, ne csüggedj: hamarosan mindenki meg fogja látni, hogy “a Tisza valójában egy politikai blöff” – politikai blöffölőként ezt te tudod a legjobban. Akkor pedig mindenki visszatér a te térfeledre, és kezdődhet újra a tizenöt év agónia.