Szabó Péter: Mandinerből a zsebbe

A mandiner szó a billiárd nevű játékból származik, amikor valaki nem direkt, hanem a falat kihasználva éri el a célját. Ennek értelemszerűen akad némi pejoratív értelmezése is, miszerint kerülő utakon jár az illető, mert egyenesen nem megy neki. Ez utóbbi megközelítést alkalmazva mindjárt érthetővé válik sok minden, amit a Fidesz világában művelnek. Most épp aktuálisan a Mandiner-díjakkal.

A Fidesz tényleg abban érdekelt, hogy egy komplex alternatív valóságot építsen fel. Semmi kedve bíbelődni a tényekkel, a valóság irritálja, az igazság frusztrálja, mert ezekkel nem lehet úgy alakítani a dolgokat, ahogy ők szeretnék. Az örökös pártelnök gyermekkori álma volt, hogy kinézve a családi ház ablakán megpillanthassa az utca túloldalán a saját stadionját. Az ilyesmit azonban kultúrországokban nem szokás, a közvélemény legott kinyírná ezért, megszűnne a politikai karrierje, sőt, nagy vonalakban mindennemű karrierje, mert dutyiban csücsülne jó sokáig számtalan okból. Ugye, milyen igazságtalan ez a valóság? Hát már egy gyermekkori álmot sem szabad megvalósítani?! Ja, hogy lehet, csak előtte milliárdossá kellene lenni saját erőből, tehetségből, szorgalomból? Megint ezek a fránya szabályok! 

Hősünk tehát nekiveselkedett, hogy ha ebben a valóságban nem lehet ezt megtenni, akkor épít ebben egy másik valóságot. És létrehozta a NER-t, ahol ő a főnök, ő hozza a szabályokat, ő mondja meg, mit lehet és mit nem, miközben az igazságot és a tényeket pedig ezen alternatív valóságon kívül rekeszti. Pontosabban betüremkedik az igazi valóságba, kiszipkázza onnan az értékes forrásokat, de nem ad ezért cserébe a valóságban élőknek semmit. 

És meglett a stadion a családi ház mellett. És itt senki sem akarta ezért dutyiba zárni. És lett sok minden egyéb a valóságból lopott forrásokból, például Mandiner is. Amiről tudjuk ugyebár, hogy kerülővel éri el a célját.

Most is. A Mandiner-díj meghatározása szerint „célja, hogy elismerje azokat a személyeket és vállalkozásokat, akik a közéletben, a sajtóban, a sportban vagy a gazdaságban kiemelkedőt alkottak, és hozzájárultak közösségünk fejlődéséhez.” Igazán dicséretes célok, de érdemes figyelni a meghatározásra: nem a „nemzetünk”, hanem a „közösségünk” érdekében tevékenykedőt díjazza a Mandiner. Így azért mindjárt más. Így már értelmet nyer, miért kapták azok a Mandiner elismeréseit, akik. Például Bayer Zsolt, Bohár Dániel, Nógrádi György.

Velük nem is foglalkozom, mert értelmetlen. A nevük csak az alternatív valóságon belül „értékes”, a valóságban visszataszító, alávaló, jellemtelen, galád, nemzetvesztő alakok. Amennyiben ezt a díjat Szoboszlai vagy Ekler személyesen is átveszi, akkor sajnos ők is. Megjegyzem sosem fogom megbocsájtani Kemény Dénesnek, hogy ebben részt vett. Egy nemzet ikonja ilyet nem tesz. Azzal, hogy egy alternatív világhoz csatlakozott, kivált a valóságból ő is

Aki ebben kételkedik, azokat szeretném emlékeztetni Kövér László „nemzetépítő” mondatára, miszerint az ellenzék nem a nemzet része, de Orbán maga is kimondta, hogy a haza nem lehet ellenzékben, azaz ők a hazafiak, mindenki más nem az. Tehát ne legyen senkiben sem kétség: nem a Fideszt léptette ki a nemzetből az ellenzék, hanem a Fidesz lépett ki a nemzetből és épített egy tolvaj, hamis, hazug alternatív valóságot magának, ahol csakis ő létezik, mindenki más ellenség. 

És ezek most lelkesen megünnepelték magukat a tőlünk mandinerrel lopott pénzből.

Szerző: Szabó Péter

(A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Kontroll szerkesztőségének álláspontját.)

Fotó: Facebook / Mandiner