Mennyire való vezetőnek az, aki szó nélkül benyel egy egyértelmű hazugságot?

Két opció van: az egyik az, hogy Orbán Viktor és csapata valóban elhiszi a hazugságon kapott Index cikke alapján, hogy létezik a TISZA-nál adóemelésre vonatkozó terv. Ez a verzió önmagában kérdőjelezné meg a miniszterelnök alkalmasságát és magyarázná meg egyúttal az ország gazdasági helyzetét 15 évnyi kétharmad után. Azonban a másik lehetőség sokkal valószínűbb.

A TISZA-adó nevű politikai fantasyműsor második felvonását követhetjük jelenleg végig. Ez természetesen önmagában nem meglepő, a nyár végén felvetett, „kiszivárgott feljegyzés” volt az, ami valamennyire életben tartotta a kormánypártok esélyeit a 2026-os választásokra. A TISZA folyamatos növekedése lassulni kezdett – itt persze egyéb tényezők is szerepet játszottak –, a progresszív adóval való riogatás pedig elégnek látszott ahhoz, hogy a fideszes zuhanás megálljon. Annak ellenére, hogy később bíróság mondta ki, hogy az Index által meglebegtetett tervnek köze nincs a Fidesz ellenfeléhez.

Ezután következett az ősz, ahol a kormánypártok üldözőbe vették a TISZA-t. Alapvetően elemeiben érezhető volt, hogy a Fidesznek idegen ez a szerep, annyi időn keresztül volt az ő hátukon a célkereszt, hogy nagyon nehezen simultak bele abba a realitásba, ahol ez nem így van. Ez történt meg ősszel, ennek a csúcsa, mondhatni crescendója lett a második Tisza-adó kampány, ami már egy sokkal koherensebb, komplexebb gazdasági terv megkreálását jelentette.

Természetesen nem a TISZA részéről. A „Magyarország 2027-2035 Gazdasági konvergencia program – Szakpolitikai tanulmánygyűjtemény” címre hallgató dokumentum, melyet szintén valahogy befújt a szél az Indexnek (az is kérdéseket vet fel, hogy ez másodjára történik meg az Indexszel fél éven belül), nem a Tisztelet és Szabadság Párt részére készült megszorítócsomag. A TISZA-csomag valóban nem más, mint egy mesterséges intelligenciával generált fércmunka, amelyet valódi gazdasági szakember sosem engedne ki a kezéből.

Az Index a csomagot három darabban közölte, összeadva hatszáz oldalnál is többet konstatál a dokumentum. Ugyanakkor nem szükséges elolvasni sem a leírtakat ahhoz, hogy sejthessük – valami nincs feltétlenül rendben. Rácz András elemző rövidre zárta a kérdést; az Orbán Balázs szakdogájában plágiumot kimutató CopyLeaks szoftverhez nyúlt, amely azt jelezte, nagyjából egy százalék plágium található a dokumentumban.

Ahogyan azt Rácz is kifejtette, egy ilyen csomagnak reflektálnia kell a valóságra, olyan makroökonómiai fogásokra, amik jelenleg is léteznek. Nem lehetséges úgy gazdasági csomagot írni, hogy az ne álljon valamilyen szintű kapcsolatban a valósággal, ami természetesen azt jelentené, hogy valamennyi plágiumnak meg kell jelennie egy ilyen dokumentumban. Nem arra érdemes itt gondolni, hogy száz százalékban átemelnek ilyenkor a gazdasági szakemberek ötleteket, sokkal inkább már eleve létező modelleket szabnak rá egy adott országra.

A dokumentumban viszont mindössze 1,1% plágiumot észlelt a szoftver. Ez azt jelenti, hogy a szöveg nem áll erős kapcsolatban a valósággal, sőt, szinte egyáltalán nem tartalmaz már létező gazdasági problémákat vagy azokra kreált megoldásokat. Ezzel szemben a mesterséges intelligenciára utaló jelek százaléka 49,1. Innen már egyértelmű – a TISZA-adó 2 nem több, mint egy AI-val generált fércmunka, amelyet ha egyébként meg is tekint az ember, ez az eredmény még egyértelműbbé válik; összevissza szerkesztés, különböző formátumú táblázatok, benne felejtett kattintható AI-linkek, nem vitték túlzásba az összefésülést, bárhol is készült ez a konvergenciaprogram.

Természetesen ez a tény nem állítja meg Orbán Viktort és a teljes kormánypárti nyilvánosságot, hogy azonnal teljes pályás letámadást indítsanak, lobogtatva a programot a kezükben. Orbán Viktor Kecskeméten már egy olyan képet próbált festeni, ahol a TISZA „letagadja a szakértőit”, mert kiszivárgott a száz százalékban igaz csomag. Kormánypárti politikai elemzők beszélnek arról tengelyük körül egyre gyorsabban pörögve, hogy itt a vége, a TISZA innen nem tud visszatérni a versenybe, fideszes megmondóemberek már azon gondolkoznak, hová rejthetnék Blökit, mikor jön majd a NAV, hogy beszedje a tiszás eb- és macskaadót 2026-os győzelme esetén.

Érezzük ennek a szürrealitását, ugye? Itt két lehetőség van: az egyik az, hogy ők ezt a dokumentumot valóban elhiszik. Orbán Viktortól kezdve egészen Bohár Dánielig. Ebben az esetben kijelenthető, hogy nem nagyon valók politikusoknak vagy politikai kommentátornak ezek az emberek. A fentebb leírtak vizsgálatát nagyon maximum három perc elvégezni, akiben annyi igényesség nincs, hogy ezt megtegye – lehet, érdemesebb magának más megélhetést keresnie.

Természetesen nem valószínű, hogy ez a valós indok. A második lehetőség ugyanis az, hogy teljes mértékben tisztában vannak a dokumentum hamisságával, hiszen ők generálták. Ebben az esetben kijelenthető, hogy Magyar Péter klasszikus retorikai fogása, miszerint rettegnek a Karmelitában, tartalmazhat valamennyi igazságalapot. Már a Szőlő utcai rém esetében is egy hamis jelentéssel házaltak (amely éppen most cáfolódik meg újra és újra, ezzel továbbá meg is gyalázták az áldozatokat, de ez egy másik cikk témája), nem lenne túl meglepő, ha ezt újra megtennék.

Magyar Péter túlélte a jelöltállítást, készül a program, a Tisza tehát egyre inkább tudja egy kormányzóképes párt imidzsét felmutatni. Ezt a Fidesznek minden áron meg kell akadályoznia, vissza kell fordítani a narratívát abba a one man show-ba, ahol Magyar még a saját szakértőit is megtagadja, hisz azok még a kutyákat is megadóztatnák, ha rajtuk múlna. A jelenlegi visszhangot tekintve ez úgy tűnik, nem működik, az ügy lekerülni látszik a napirendről, a helyét pedig egy sokkal fontosabb veszi át: a gyerekeket szexre kényszerítő Szőlő utcai rém és a Fidesz segítő keze.