A jogállam lebontása után jöhet a rendőrállam is?

Azt reméltük a rendszerváltás idején, hogy végre hátrahagyjuk a rendőrállamot. 1989 tavaszán az egyik rendszerváltó párt is fontos célul tűzte ki, hogy a hatalom erőszakszervezeti potenciálját annyira lecsökkentik és felügyeletét oly módon biztosítják, hogy ne legyen képes a társadalom rendkívüli állapotszerű elnyomására. Az utóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy a jogállam lebontásával párhuzamosan a rendészeti területen is visszarendeződés történt, mintha a rendőrség már szinte rendőrállami jogosítványokkal rendelkezne. Itt bírói engedély nélkül hallgathattak le civil polgárokat. Persze volt hozzá engedély igazságügyi minisztertől, de ő ezt a jogosítványát átengedhette egy államtitkárként működő pártkatonának. Hiányzik a bírói kontroll például a házkutatás felett is. A tüntetéseken gyakran tapasztaltunk indokolatlan rendőri erőszakot. Az egyenruhások túlkapásaiból elevenítünk fel néhány esetet az elmúlt évekből.

Kezdjük egy friss példával Pécsről. Él a városban egy történelemtanár, a romagyerekeknek oktatást és felemelkedést teremtő Heindl Péter, aki polgárjogi aktivistaként is működik és jogászként pontosan tudja mit tehet meg, s mit nem. Azt találta ki, hogy átalakítja azokat az óriásplakátokat, amelyeken a Fidesz, vagy a kormány hazug üzeneteket küld a népnek.

Például az Ukrajna támogatásának elutasításáról szóló nemzeti petíciót Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber képével reklámozó óriásplakátot a 6-os út Pécsről Szentlőrinc és Szigetvár felé kivezető szakaszán akként alakította át, hogy von der Leyenék helyett immár Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor és egy zebra üzeni Hatvanpusztának a kormány plakátjáról, hogy „nem fizetünk”. Heindl szerint a kormány az új plakátkampánnyal választási csalást követ el. A véleményét ily módon kifejező Heindl Péter polgárjogi aktivista ellen rongálás bűncselekményének gyanúja miatt indult büntetőeljárás. 

Márpedig a politikai véleménynyilvánítást talán még a NER-ben sem lehet rongálás bűncselekménynek minősíteni. 

Heindl Péternek amúgy évtizedes szokása, hogy válogatott eszközökkel tiltakozik a kormányzati propaganda ellen, főleg a közterületi plakátokat alakítja át, piros festékkel írja át az üzeneteket. Úgy látja, hogy a közpénzből finanszírozott kormányzati kampányok torzítják a demokratikus versenyt, és egyenlőtlen feltételeket teremtenek a választáson. A bécsi bíróság tavaly ősszel megrovást szabott ki az aktivistára plakátrongálás miatt. Az eljáró rendőr amúgy nem bánt kesztyűs kézzel a helyi sajtó képviselőjével sem, aki a rendőri intézkedést rögzítette: a tudósító kezéből videózás közben úgy csavarta ki a telefont, hogy a külsőleg csatlakoztatott kamerája egy méterrel arrébb landolt. A rendőrség azzal indokolta az erőszakos fellépést, hogy a Szabad Pécs újságírója a felszólítás ellenére nem igazolta magát, illetve nem azonnal tette ezt meg – vagyis igazolta magát.

2023. május elején „a magyar oktatás trianonja”, a státusztörvény ellen tüntető diákok csaptak össze rendőrökkel Miniszterelnökség Budai Várban található épülete előtt. Nagyobbrészt fiatalok, diákok bontották meg Karmelita előtt felállított kordont. A trendőrök gumibottal ütlegelték a fiatal- vagy éppen gyermekkorú diákokat és könnygázt vetettek be ellenük. A videófelvételek tanúsága szerint a rendőrök olyanokat is támadtak, közvetlen közelről könnygázzal fújtak le, akiknek ellenállását már megtörték. Szemtanúk szerint a rendőrök a kiemelt tüntetőket is bántalmazták. 

A kordon az utóbbi években a hatalmi rendszer szimbólumává vált. A 2006-ban a magyar jobboldal ellen rendőri attakot kivezénylő Gyurcsány-rezsim műveleti területté minősítette és körbekordonoztatta a Kossuth teret, 2007-ben a jelenlegi miniszterelnök vezetésével bontották el országgyűlési képviselők, velük szemben nem volt rendőri intézkedés, nem alkalmaztak semmilyen kényszerítő eszközt „a polgári engedetlenségük” megakadályozására, szép csendben végignézték a Kossuth téri kordonbontást.

Nemrég a közösségimédia-felületeken bukkant fel egy videófelvétel egy különös rendőri intézkedésről egy magánlakásban. Nem hittem a szememnek, hogy ez megtörténhetett napjainkban Magyarországon. Kiderült, hogy tavaly október 23-án készült a felvétel, az állami ünnepség ideje alatt, miután egy lakás ablakából néhány fiatal a miniszterelnök beszéde alatt a nemtetszésüket kifejező rigmusokat skandált. Ami persze nem szép dolog, a magyar kormányfő, ha az 56-os hősökre emlékezik, akkor illik kellő tisztelettel meghallgatni. 

Csakhogy a jog mást mond, a véleményszabadság akkor is alkotmányos alapjog, ha nem értünk fel egyet, sőt kifejezetten utálatosnak tartjuk. Nem így gondolták viszont a Kossuth térre kivezényelt rendfenntartó erők. 

A fiatalok feltűnően hangos véleménynyilvánítása után nem sokkal rendőrök jelentek meg a magánlakásban, belépve az ajtón(!), már benn állva jelentette be, hogy rendezvénybiztosítás kapcsán fognak belépni a lakásba, azt átkutatják, a bent tartózkodókat pedig igazoltatják, megmotozzák. Az egyik fiatalra rá is szólt, hogy emelje fel a karját. A magánlakásba a rendőr akkor léphetett volna be, ha beengedték volna, vagy lett volna erre hatósági engedélye, ami nem volt. A rendőrség garázdaságként értékelte a magánlakásból kihallatszó markáns véleménynyilvánítást, amivel szerintük megzavarták az ünnepi rendezvényt. Kilenc fiatal ellen indult eljárás, aminek célja nyilvánvalóan a megfélemlítés volt. Jogállamban a szabálytalanul eljáró rendőrök ellen folyna törvényességi vizsgálat. 

Mert a politikai véleménynyilvánítást talán még a NER-ben sem lehet garázdaságnak minősíteni. Magyarország rendőrállami működését leginkább mégis a Pegasus-botrány megtörténte bizonyítja. 

Bebizonyosodott, hogy az izraeli NSO Group által kémszoftverét, az eddigi legintelligensebb és ebből adódóan leghatékonyabb hírszerzési informatikai eszközt, a Pegasust használták a kormány által megfigyelni kívánt magyar állampolgárok ellen. Újságírókat, ügyvédeket, az államfő testőreit, aktivistákat és az egyik ellenzéki politikust figyelték meg illegálisan. A szoftver a telepítést követően napi 24 órás felügyeleti készülékké változtatja a megfertőzött eszközt. Képes annak mikrofonját és kameráját üzembe helyezni, a rajta lévő adatokat lementeni és továbbítani, a tartózkodási helyét meghatározni és az azzal folytatott kommunikációt megfigyelni. Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő ismerte el, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg és használta a kémszoftver. (A Pegasus kémszoftverrel való megfigyelés nem olcsó: tíz évvel ezelőtt tíz fertőzött készülék egyidejű felügyelete mai áron csaknem 400 millió forintba került.) 

A Pegasust Magyarországon nem bűnüldözés céllal vetették be, a célszemélyeket törvénysértő módon figyelték meg, pont úgy, ahogy a pártállami időkben a MSZMP irányítása alatt álló titkosszolgálatok és ugyanúgy a kormányzópártok, a Fidesz és a KDNP hatalmi érdekeit szolgálta a kukkolás. Ennek ellenére a legfőbb ügyész nem ítélte meg úgy a helyzetet, hogy büntetőeljárást  kell indítania a lehallgatások engedélyezéséért felelős igazságügyi miniszter és államtitkára ellen, akire kiszervezték a feladatot. Az ügyben csak az ügyet feltáró újságíró ellen indult eljárás a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az Európai Parlament 2022 márciusában vizsgálóbizottságot állított fel a Pegasus és az azzal egyenértékű kémszoftverek használatának kivizsgálására és a jelentése elfogadása után 2023 júniusában felszólította a magyar államot, hogy a kémszoftverek használatát minden esetben független bíróság engedélyezze az igazságügyi miniszter helyett.

Nem tudom, hogy Orbán Viktor lát-e különbséget aközött, ahogy a pártállami titkosszolgálat vagy a rendőri karhatalom működött a Kádár-rendszerben vagy a kormányzósága alatt a NER-ben. Pedig a saját bőrén érezhette mindkettőt.

Most csak az utóbbira hozok példát. 1988. június 16-án a Batthyány Örökmécsesnél emlékeztek meg Kis Jánosékkal közösen a mártírokról. Mert akkor még Nagy Imre az 56-os szabadságharc mártírjának számított, aki a forradalmat leverni érkező orosz csapatok ellen a harcot felvevő kormány miniszterelnöke volt. A spontán megemlékezés szónoka Tamás Gáspár Miklós lett volna, de civil és egyenruhás rendőrök támadtak rá. És akkor még a gumibotozás közepette Orbán Viktor saját testével védve próbálta kiszabadítani TGM-et a rátámadó rendőrök gyűrűjéből, aztán a Fidesz elnökének a torkához is gumibotot szorítottak. 

De ez már régen volt, azóta sok víz folyt le a Dunán és a Moszkva folyón.