Fidesz-kongresszus: Kövér László és a fejében élő "Ungarische Péter"

A NER "házmester" házelnöke abban a dimenzióban mozog ma is, amely jó ideje nem ereszti már Kövér Lászlót. Deutsch Tamás vagy nem figyelt az előtte szólókra, vagy nem fogta fel az elhangzottakat. A legvilágosabb kritika Stumpf Istvántól érkezett a Fidesz-kongresszuson, ahol a mezítlábas küldöttek voltak a legbátrabbak.  

A magyar társadalomban a 2002-őt követő években vált általánossá az az érzet, hogy a Fidesz visszaél a hatalmával. A mondat Hidvéghi Balázs országgyűlési képviselőtől hangzott el, a kongresszuson ez volt az első érdemi kritika. 

A gazdaság leállt, a megélhetés nehezebbé vált, ilyenkor a hétköznapi embereket még inkább irritálja a kivagyiság, a kérkedő életmód, a fennhéjázó stílus, szúrt oda a Fideszhez köthető elitnek. Neveket nem mondott, de ha mondott volna, a felsorolást Orbán Viktorral és Hatvanpusztával kellett volna kezdenie, aztán folytathatta volna Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráchel 16 milliós táskájával, ami, persze csak egy szatyor Mészárosné Várkonyi Andrea 100 milliós „kiegészítőjéhez” képest. 

Hidvéghi, aki volt a Fidesz kommunikációs igazgatója is, szidta az USA-ból hazahozott „zagyva kampányt”, amely „stílusban és tartalomban is messze került a polgári hangulattól”. Ő kimondta azt, amit Orbán Viktor nem, hogy a Fidesz valóságérzékelése megkopott, szerinte ennek következménye, hogy Magyarország a súlyánál nagyobb befolyásra törekedett a világpolitikában. 

Nevet itt sem mondott, de a teremben lévők tudták, hogy Orbán Viktor adta fel a belpolitikát azért, hogy bekapcsolódhasson a „ötdimenziós sakkjátszmába” a nagyok oldalán. Orbán, de még inkább Novák Katalin és a volt köztársasági elnök bizalmas tanácsadója, Balog Zoltán református püspök volt a címzettje annak a mondatnak, hogy a kegyelmi ügy okozta seb „sosem gyógyult be, mert nem tisztult ki”.  

Hidvéghi csak a felszólalása után kapott tapsot, nem úgy, mint a nyilvánosság előtt ismeretlen kőbányai küldött, Jankovich Tibor, akinek szavai már menet közben kiérdemelték a tetszésnyilvánítást. 

Szerinte a korrupció rátelepült a Fidesz kormányzására, a párt megszűnt közösségnek lenni, „katonai szervezetté vált, ahol a tagok parancsot hajtottak végre”, észrevételeikre, meglátásaikra pedig a vezetés nem volt kíváncsi. Kritizálta a lebutított, „egybites” kommunikációt is, ezzel magyarázva azt, hogy az értelmiség nagy része elfordult a Fidesztől.   

Ezen a vonalon ment tovább a szintén kőbányai kötődésű Révész Máriusz volt államtitkár is. Róla tudható, hogy voltak küzdelmei Balásy Gyula „propagandacézárral”, akinek kommunikációs- és rendezvényszervező cégei egyeduralkodóvá váltak az állami szférában. Révész úgy fogalmazott: szíven ütötte a hír, hogy Balásy milliárdokat vett ki osztalékként a közpénzen hízlalt cégeiből, noha ez egyébként mindazok számára ismert volt, akik a független sajtóból vagy onnan is tájékozódtak. 

„Megbukott a NER, véget ért az Orbán-rendszer.” A legegyértelműbb kritika Stump István volt alkotmánybírótól és minisztertől, a „Fidesz-keltetőjének” számító Bibó Szakkollégium egykori tanárától érkezett. Szerinte a NER időszakában a vezetők kiválasztásánál kizárólag a lojalitás számított, érdemi bírálatot a pártvezetés nem tűrt meg. „A becsületesen és tisztességesen dolgozó individualizmus polgári erényét elnyomta a kivagyiságon alapuló kalmári közszellem.” – fogalmazott Stumpf, akinek a ’90-es évek második felében vezető szerepe volt a polgári Magyarország programjának megalkotásában.  

Keményvonalas öregfiúk 

Deutsch Tamás az általa elmondottak alapján vagy nem hallotta az előtte szólókat, vagy az elhangzottakból nem fogott fel semmit. 

Az EP-képviselő szerint a „Fidesz selejtjéből lett a Tisza pártelitje”, amely kormányra kerülve bosszút áll a korábbi sérelmeiért. 

Kövér Lászlót változatlanul fogva tartja az a dimenzió, ahova ismeretlen erők ragadták el valamikor az utóbbi években. A Fidesz 1-es számú párttagkönyvének birtokosa apokaliptikus jövőt vízionált, szerinte a Tisza Párt „külföldről idemanipulált csapat”, amely „könny- és verejtékáradatot” hoz Magyarországra Magyar Péter vezetésével. A miniszterelnököt  Ungarische Péterként emlegette, a szóhasználattal is arra utalva, hogy a Tisza a külföld és Brüsszel bábja. 

Címlapkép: Facebook