Fiala János: Soha se mondd azt, hogy soha!
Gulyás Gergely szerint nyugodtan nevezhető lex-Orbánnak a Tisza Párt képviselői által benyújtott alkotmánymódosító javaslat, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális időtartamát. Úgy tűnik azonban, a Fidesz frakcióvezetője és volt minisztere már elfelejtette azt, hogy pont a megbukott Orbán-kormány ideje alatt volt szokás személyre szabott törvényeket hozni, elég csak a lex-Borkaira, a lex-Poltra vagy a lex-Tiborczra gondolni - emlékeztet véleménycikkében Fiala János.

A Fidesz frakcióvezetője - Gulyás Gergely - szerint nyugodtan nevezhető lex-Orbánnak a Tisza Párt képviselői által benyújtott alkotmánymódosító javaslat. amely 8 - azaz nyolc - évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális időtartamát.
Egy fontos dolgot most szeretnék rögzíteni - mielőtt elveszek a részletekben -, nem akárkik gombjához varrt kabátot hazánk újkori történelmében a most csúfosan megbukott Fidesz-KDNP, ahogy Orbán Viktor későbbi miniszterelnöki álmainak "trónfosztását" sem lehet majd a véletlen művének tekinteni, hiszen nemcsak a Tiszának, és Magyar Péternek lett belőle személyesen elege, hanem valószínűleg annak a több mint hárommillió embernek is, akik április 12-én a "változásra" voksoltak, és ennek következtében szavazhatja meg rövidesen az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítását.
"Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen - megszakításokkal együtt -, már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízást töltött be."
A közelmúlt tizenhat éve során a Fidesz-KDNP a gránitszilárdságú Alaptörvényt tizenötször módosította, mert így látta szükségesnek. Az ehhez vezető úton pedig nem volt rest egyéni képviselői indítványok mögé bújni, ha ez a jogi megoldás tűnt leginkább célravezetőnek, hiszen a százharminchárom bátor ember közül mindig volt valaki, aki nem volt rest bátortalan kísérletével mentesíteni a kormányt a felelősség alól, és csak egy nünüke hihette, hogy ezekben az esetekben mindig a törvényalkotás múzsája csókolta a képviselőket homlokon.
Ahogy az sem tekinthető a véletlen művének, hogy a legtöbb személyre szóló módosító javaslat 2010-ben született, hiszen a frissen felálló, kétharmaddal rendelkező kormánynak sürgős megoldásokat kellett találnia égető személyzeti problémái megoldására.
Lex-Borkai:
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Kocsis Máté, a rendészeti bizottság elnöke alkotmánymódosító javaslata a választhatóság szünetelését a leszerelés utáni öt évre terjesztette volna ki, ám emiatt Borkai Zsolt - aki 1999-től 2006-ig a Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola igazgatója volt -, nem indulhatott volna a 2010-es önkormányzati választáson, ezért a választás évének júliusában elfogadott módosítás a korlátozást három évre módosította. Így lehetett Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász Győr újraválasztott polgármestere.
Lex-Szapáry:
Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke annak érdekében, hogy a nagykövetté való kinevezés életkori határát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény ne 70 évben maximalizálja, azt javasolta 2010-ben, hogy az életkori korlát alól a miniszterelnök felmentést adhasson. Így lett Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke washingtoni nagykövet.
Lex-Polt:
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy miniszter javaslatára 2010. novemberében úgy módosították az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvényt, hogy azzal a legfőbb ügyész hivatali ideje hat évről kilencre nőtt, megválasztását a Parlament kétharmados többségéhez kötötték, és mentesítették az ügyészek és bírák 62 éves nyugdíjkorhatára alól.
Miután Polt Péter lemondott legfőbb ügyészi tisztségéről, az Országgyűlés 2025. májusában az Alkotmánybíróság tagjává választotta 12 évre, hivatalba június 10-én lépett, majd az Országgyűlés egy nappal később - három hónappal 70. születésnapja előtt, ami az alkotmánybíróvá választás felső korhatára - az Alkotmánybíróság elnökének választotta meg.
Mórickának kellett lenni ahhoz, hogy valaki komolyan elhiggye, hogy a módosítás-dömping csak bizonyos évekre terjed ki, hiszen a kormánypártoknak fontos emberei érdekében mindig cselekednie kellett, és töretlen kedvvel változtattak is a jogszabályokon - lásd még: hatalomgyakorlási mechanizmus -, ahogyan ezt a soron következő példák is mutatják.
Lex-Tiborcz:
A közbeszerzésekről szóló törvény korábban tiltotta, hogy a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettes, az országgyűlés elnöke, vagy alelnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal elnöke, vagy a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tulajdonában álló cég vagy a felsoroltak hozzátartozóinak tulajdonában álló cég közbeszerzéseken vehessen részt, ezen változtatott a 2015-ben született jogszabály, amely úgy szűkítette le a tiltást, hogy akkor nem vehet részt a felsorolt állami vezetők hozzátartozója közbeszerzésen, ha az állami vezetővel egy háztartásban él/!/.
Lex-Mocsai:
Mocsai Lajos, kézilabda edző kedvéért többször módosítottak jogszabályt:
- létrehozták a Testnevelési Egyetemet,
- törvénymódosítással érték el, hogy az olimpiai érem a doktori címmel legyen egyenértékű,
- így azután Áder János köztársasági elnök rektorrá nevezhette ki, majd
- díszdoktorrá avatta a Debreceni Egyetem, ezután pedig
- ismét Áder János egyetemi tanárrá nevezte ki, és
- annak érdekében, hogy rektor maradhasson 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma lazított törvénymódosítással egyik korábbi jogszabályán:
"Ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázati időszak vagy a megbízás pályázatban kiírt időtartama alatt betölti, akkor legfeljebb három évre megbízható."
Szóval, a Gulyás Gergely frakcióvezető által a most lex-Orbánnak elkeresztelt alkotmánymódosítás legfeljebb egy újabb darabkája a nagy, magyar, össznépi puzzle kirakó játéknak.
Utóirat:
Schmitt Pál okán szeretném megjeleníteni, hogy jegyzetem elkészítése során ha nem is betűhíven, de idéztem a
- az Index.hu,
- a 444.hu és
- a HVG.hu korábbi cikkeit.





