Nemcsak új beszerzési útvonalakkal csökkenthető Magyarország energiafüggősége

Töredékére esett az orosz gáz fogyasztása az Európai Unión belül az orosz-ukrán háború kitörése óta, de Magyarország és Szlovákia még mindig függő. Kéri László vendége Banai Károly volt, aki arról beszélt, hogy hogyan alakul át a háború miatt hosszú távon az európai energiabiztonság és, hogy honnan lesz elég gáz az EU-ban.

A külpolitikai és energetikai szakértő, volt ENSZ-nagykövet a Kéri Kérdiben arról beszélt, hogy az elmúlt két és fél évben relatív gyorsan sikerült átállnia az európai közösség nagy részének az orosz energiahordozókról. A függőség felszámolása nemcsak az egyéb beszerzési útvonalak felderítését jelenti, hosszabb távon más jellegű befektetések is szükségessé válnak.

"Én azt gondolom, hogy ez már megtörtént, tehát hogy a kieső orosz gázt valakinek pótolnia kell, és ez most a tervek és a lehetőségek figyelembevételével ez egyértelműen az amerikai LNG, az amerikai cseppfolyósított gáz. Európa persze próbál az energiabiztonság kérdéseire választ adva más megoldásokat is kitalálni. Ilyen például az energiahatékonyságának a növelése és jön a megújuló energiaforrások elterjesztése.”

A magyar energiafüggőség Paks II miatt továbbra is fennmarad Oroszország irányába. Nem tudni, hogy mibe kerülne az államnak felmondani, és amúgy sincs elég felesleges erőműépítési kapacitás Európában.

„Nem áll rendelkezésre a nemzetközi piacon olyan sok fölös atomerőmű építési kapacitás, amivel már megkezdett vagy elhatározott projekteket helyettesíteni lehet. Politikai döntést persze lehet hozni, és azt mondjuk, hogy nekünk most négy-hat-nyolc-tíz évre van lehetőségünk arra, hogy kiszálljunk az atomenergia fejlesztéséből, de azért nem állnak sorban azok a cégek, hogy én be tudok szállni és jövőre tudom vagy idén már tudom folytatni ezt a megkezdett, vagy előkészített beruházást Paks II. környékén.”

Persze energiahatékonyságot segítő beruházásokkal így is lehetne csökkenteni a függőségen. A szakember szerint ezzel a lakosság is jól járna hosszú távon.

„Ami fontos lenne, hogy túl azon, hogy az árakban kedvező feltételeket, lehetőségeket teremtünk a kisfogyasztók számára, ebben én azt a veszélyt látom, hogy nem biztos, hogy a megtakarításra ösztönöz. Ha például ugyanazt az összeget, amit az árakban odaadunk kedvezményként a lakosság egy részének, például az épületek fűtéskorszerűsítésére, szigetelésére fordítanánk, akkor a nemzetgazdaságba beérkező vagy a nemzetgazdaság által felhasznált energia mennyiségét lehetne csökkenteni, ami önmagában az energia-függőségünket csökkenthetné.”  

Az alább megnézhető beszélgetésből az is kiderül, hogy mekkora hasznot jelenthetne a magyar kisfogyasztóknak és a nemzetgazdaságnak is, ha a rezsicsökkentés helyett inkább az épületek szigetelésére és a fűtéskorszerűsítésre költene a kormány.