2025.10.16. 06:55

Moszkva nem hisz a könnyeknek – ruszofóbiával vádolja a lengyeleket egy moszkvai „történelmi” kiállítás

Kontroll.hu
Kontroll.hu
Moszkva nem hisz a könnyeknek – ruszofóbiával vádolja a lengyeleket egy moszkvai „történelmi” kiállítás

Moszkva nem csak „eltévedt”, Lengyelországba „véletlenségből” berepülő drónok képében élezi folyamatosan nyugati szomszédjával a viszonyt, de folyik egy ideológiai hadviselés is, egyfajta kultúrharc Oroszország részéről. Most éppen egy történelminek álcázott propagandakiállítást hozott tető alá az Orosz Hadtörténeti Társaság Moszkvában.

A „Tíz évszázad lengyel ruszofóbia” című kiállítás rendezői legfőképpen azt kívánják bizonyítani, hogy milyen mélyen is gyökerezik az oroszok iránti ellenszenv a lengyel történelmi köztudatban, habár ezt – szerintük – semmi sem indokolja, semmi sem magyarázza.   

Ez utóbbi ékes cáfolata lehet azonban mindjárt, hogy a kiállítást szervező társaság, bár neve alapján szimplán egy történelemmel foglalkozó szakmai szervezetnek tűnhet, a valóságban azonban az orosz kulturális minisztérium és a védelmi minisztériuma égisze alatt működik, elnöke pedig az a Vlagyimir Medinszkij, aki volt már a kulturális tárca első embere, jelenleg pedig Vlagyimir Putyin tanácsadója.

Vagyis bátran kijelenthetjük, hogy a kiállítás a hatóságok és a hadsereg védnöksége alatt szerveződött, és ez a tény már önmagában is megkérdőjelezheti egy történelemmel foglalkozó kiállítás szakmai hitelét. 

A kiállítás szervezői Lengyelországot egy évszázadok óta Oroszországgal ellenséges viszonyban álló országként ábrázolják, aminek a gyökere nem más, mint a lengyelek megokolhatatlan ellenszenve az oroszokkal szemben, ennek alátámasztására pedig az orosz médiából ismert propagandatéziseket és üzeneteket ismétlik. 

A november elejéig látható kiállítás elsősorban a 20. századi eseményekre összpontosít, beleértve a második világháborút, a varsói felkelést, a „katyni hazugságokat” és „Lengyelország Vörös Hadsereg általi felszabadítását”. 

A kiállítás célja, hogy „bemutassa, hogyan fejlődött ki az Oroszországgal szembeni gyűlölet Lengyelországban az évszázadok alatt”. A kiállítási tablókon a dekommunizációról szóló információk szerepelnek, amelyeket az „oroszokkal szembeni ellenségeskedés” megnyilvánulásaként mutatnak be. Információk jelennek meg az Ukrajnában harcoló állítólagos lengyel zsoldosokról és a lengyelek által a Kurszki területen elkövetett „bűncselekményekről” is. A jelennek szentelt részben az „oroszfóbia ” bizonyítékaként említik azt a tényt, hogy Lengyelország nem hívta meg Vlagyimir Putyint Auschwitz 2015-ös felszabadításának évfordulójára, valamint egy fotót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök varsói látogatásáról.

A kiállítás csupán a történelem egyoldalú, torzított változatát mutatja be, így többek között kihagyja a Szovjetunió 1939-es Lengyelország elleni agressziójával, a katyni mészárlással és a lengyelek elleni háború utáni elnyomással kapcsolatos tényeket. Ehelyett Lengyelországot „Oroszország elleni nyugati eszközként” ábrázolja. 

Az egyik standon még Józef Beck külügyminiszter és Adolf Hitler találkozójáról készült fénykép is látható, elhallgatva azt a tényt, hogy néhány hónappal később a Szovjetunió megkötötte a Molotov-Ribbentrop-paktumot, és Németországgal közösen végrehajtotta Kelet-Európa felosztását. 

A Hadtörténeti Társaság számos anyagot és könyvet jelentetett meg, amelyek célja Lengyelország ellenséges országként való bemutatása, a történelmi tények manipulálása és a Nyugattal való együttműködés Moszkva ellen. 

Mitrovits Miklós polonista közösségi médiás posztjában megfordította a moszkvai kiállítás címét, és azt írta, hogy „az oroszoknak van lengyel komplexusuk”, hiszen csak meg kell nézni a Putyin éra elején készített 1612 címú filmet. Szerinte az sem véletlen, hogy ma ünnep Oroszországban a lengyel seregek kiűzése Moszkvából (1612. november 4-e), és hogy nem Napoleon, vagy éppen Hitler kiűzését ünneplik az oroszok, hanem a zavaros időszakban Moszkvát is elfoglaló lengyelek elleni sikert. Mitrovits azt is írja, hogy az oroszok máig nem tudják feldolgozni, hogy elvesztették az 1815-ben megkapott Lengyel Királyságot, ahogy azt sem, hogy 1920-ban Varsó alatt a frissen szerveződött lengyel hadsereg legyőzte őket. 

A lengyelellenes felhangok – függetlenül a történelmi sérelmektől - az utóbbi időben egyébként is egyre nyilvánvalóbbak Moszkva médiájában és politikai narratíváiban – jegyzi meg beszámolójában a gazeta.pl című lengyel lap. 

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Kapcsolódó tartalmak