Nekimegyünk a megválaszolhatatlan kérdésnek: hogy áll a magyar válogatott?

Szinte tökéletesen zárta az októberi válogatott szünetet a magyar labdarúgó-válogatott, amely az Örményország (2-0) és a Portugália elleni (2-2) találkozóit követően sokat javított a világbajnokságra való kijutási esélyein. Az elmúlt 10 évben bár kijött a gödörből az együttes, nehéz megállapítani, hogy valójában milyen erős önmagához, és a többi ellenfeléhez képest az alakulat. Lapunk fejest ugrott a mélybe, és utánament a témának.

A magyar labdarúgó-válogatott meglehetősen bosszúsan érkezett meg az októberi világbajnoki selejtezőkre. Szeptemberben kétgólos előnyt herdált el Írországban, Portugália ellen pedig hiába sikerült a hajrában egyenlíteni, szinte rögtön utána a keret két legértékesebb játékosa, Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos hibázott, így végül nem lett pontszerzés a Puskás Arénában (2-3). A közhangulat azonban jelentősen feljavult az elmúlt pár napban, Örményországot, ha nem is látványos, de hatékony játékkal legyőzték Marco Rossiék (2-0), Portugália ellen idegenben remek iramú találkozót játszva, ezúttal nekünk kedvezett a ráadás, így ponttal távozhattunk Lisszabonból (2-2).

A magyar válogatott megítélése az elmúlt években különösen szélsőséges skálán mozog. A zsinórban három Európa-bajnoki részvétel, a Nemzetek Ligájában való remek eredmények, Marco Rossi személye, az olyan egyéni pillanatok, min Szoboszlai és Kerkez Liverpoolba igazolása mind emelték azt a bizonyos lécet a szurkolók és a szakértők körében. Ennek talán a 2024-es Eb lett a nagy görbe tükre, amire bár hatalmas felütések születtek (Loic Nego például a 2004-ben győztes Görögországot húzta elő hasonlatként a torna előtt), már a csoportküzdelmeket sem élte túl az együttes a Svájc, Németország, Skócia csoportban. Azóta a Nemzetek Ligája A divíziójából is búcsúztak a magyarok (Törökország ellen osztályozón), nyáron pedig a felkészülési időszakban a svéd vereség (0-2) és a gyengécske Azerbajdzsán elleni 2-1-es győzelem sem nézett ki túl jól.

Rossi egyre idegesebb

Az egy-egy hatalmas felemelkedést akár azonnal egy-egy rosszabb meccs után megjelennek a kritikus hangok, amit Rossi egyre nehezebben visel. Az örmény győzelem után az olasz szakember neki is ment az újságíróknak:

“Nem akarok arrogánsnak tűni, de lehet, itt az idő, hogy mindenki magába szálljon. Én vagyok az edző, Önök pedig az újságírók. Ha én arra gondolok, hogy valakit beküldök a pályára, Önök pedig nem is gondoltak rá, akkor talán mindenki maradhatna a kaptafájánál” – üzente Marco Rossi. 

A portugál meccs után mindenki újra beállt a csapat mögé és egyből megszaporodtak a kijutási álmok, lapunk a 2022-es világbajnoki selejtezőket összehasonlítva (ez volt Rossi első vb-selejtezője) próbálja megfejteni a nagy kérdést: hogy áll a magyar válogatott?

39 játékossal is csalódás

A 22-es selejtezők során Magyarország Anglia, Lengyelország, Albánia, Andorra és San Marino ellen nézett farkasszemet. Utóbbi kettő ellen kisebb-nagyobb akadályokkal, de sikerült begyűjteni a kötelező 12 pontot. A legfájóbb találkozók egyértelműen Albánia ellen születtek, amely oda-vissza győzte le 1-0-ra Rossiékat. Az angolok ellen egy döntetlen jött össze, a lengyelek elleni négy pont pedig elsőre szépnek hangzik, de az utolsó fordulóban aratott 2-1-es győzelmünkön a lengyelek már tét nélkül játszottak. A csoport végeredménye akkor így alakult: Anglia (26 pont), Lengyelország (20 pont), Albánia (18 pont), Magyarország (17 pont), Andorra (6 pont), San Marino (0 pont).

Rossi 10 találkozó alatt összesen 39 játékost hívott be a keretbe, ebből végül 35-en léptek pályára. Rossi jelenleg szűkebb kerettel dolgozik, eddig 22 játékos bizonyíthatott az eddigi négy összecsapáson, heten pedig maradtak a kispadon. Meglepő, hogy a négy évvel ezelőtti keret közel 70 százaléka (27 ember) ma már nem tagja a mostani csapatnak. A kapusokat nézve Dibusz Dénes, Szappanos Péter és Tóth Balázs (utóbbi kettő négy éve egy percet sem játszott), a védők közül Balogh Botond, Loic Nego, Szalai Attila és Willi Orbán, a középpályáról/támadósorból pedig Bolla Bendegúz, Nagy Zsolt, Sallai Roland, Schäfer András és Szoboszlai maradt.

A 11 legtöbbet játszott játékos a 2021-es vb-selejtezőkön: 

Szalai Attila (900 perc), Szalai Ádám (622 perc), Nagy Ádám (608 perc), Lang Ádám (573 perc), Fiola Attila (539 perc), Sallai Roland (506 perc), Dibusz Dénes (495 perc), Szoboszlai Dominik (488 perc), Schäfer András (472 perc), Willi Orbán (450 perc), Kleinheisler László (436 perc).

Rossi az akkori magból öt játékost abszolút lecserélt (Szalai Ádám visszavonult).

Jobb helyeken játszanak a magyarok klubszinten

Az új játékosok 2021-hez képest: 

Kerkez Milos, Callum Styles, Varga Barnabás, Tóth Alex, Lukács Dániel, Ötvös Bence, Vitális Milán, Gruber Zsombor, Mocsi Attila, Osváth Attila, Dárdai Márton, Tóth Barna, Csongvai Áron, Dárdai Bence, Demjén Patrik, Molnár Rajmund, Szalai Gábor

2021-ben ezekben az országokban futballoztak klubszinten a játékosok:

Magyarország (NB I): 18

Németország: 4

Amerika, Szlovákia: 3

Horvátország, Törökország, Olaszország (utóbbi másodosztály): 2

Oroszország, Ciprus, Hollandia, Svájc, Szerbia: 1

2025-ben pedig ezekben az országokban:

Magyarország (NB I): 13

Törökország: 4

Németország: 3

Anglia, Anglia (másodosztály): 2

Németország (másodosztály), Franciaország, Lengyelország, Svédország, Ausztria: 1

A két keret magját továbbra is az NB I-es játékosok adják (2021-ben 46 százalék, 2025-ben 44 százalék), a topligás (angol, német, olasz, spanyol) futballisták száma négyről ötre nőtt, a jelentős különbség viszont az egyéb bajnokságokban jön ki. A felsorolás végére pedig a Transfermarkt értékmérő „kártyát” bedobva: 2021-ben 77,75 millió euró volt a magyar válogatott összértéke, idén 177,5 millió euróra becsüli az oldal. 

A játékosállomány egyértelműen javult négy évhez képest, úgyhogy arra a kérdésre a válasz, hogy jogosak-e a magasabb elvárások a magyar válogatott felé, mint négy évvel ezelőtt, a válasz: igen.

Papíron gyengültek, a valóságban erősödtek a szomszédok

A saját házunk táját rendbe téve azonban van még egy témakör, amit mindenképp meg kell vizsgálni: na de mi a helyzet a többiekkel?

A 2022-es katari vb-re összesen 13 európai csapat jutott ki: Belgium, Franciaország, Anglia, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Dánia, Németország, Svájc, Horvátország, Szerbia, Lengyelország és Wales.  A 2026-os, 48 együttesre való bővítés következtében a jövő évi eseményre már 16 európai válogatott tud majd kvalifikálni. Első körben a Magyarországgal szomszédos országokat (amelyek nagyjából hasonló játékerőt képviselnek) hasonlítottuk össze Rossiékat.

Így teljesítettek 2021-ben a szomszédos országok és így állnak a jelenlegi selejtezőben:

Szerbia: 20 ponttal csoportelső/ 10 ponttal harmadik

Ukrajna: 12 pont második/ 7 pont második

Ausztria: 16 pont negyedik/ 15 pont csoportelső

Horvátország: 23 pont csoportelső/ 16 pont csoportelső

Szlovákia: 14 pont harmadik/ 9 pont második

Szlovénia: 14 pont negyedik/ 3 pont harmadik

Románia: 17 pont harmadik/ 10 pont harmadik

Ami viszont még ennél talán érdekesebb lehet, hogy a Transfermarkt adatbázisát böngészve amíg a magyar válogatott kerete (elsősorban Szoboszlainak és Kerkeznek köszönhetően) 100 millió euróval nőtt, addig a szomszédos országoké (Szlovéniához nem volt archív adat) Szlovákia kivételével csökkent.

Szomszédos országok becsült értékei a Transfermarkton négy éve és most:

Szerbia: 227 millió euró akkor/179 millió euró most

Ukrajna: 331 millió/292 millió

Ausztria: 212 millió/204 millió

Horvátország: 321 millió/295 millió

Szlovákia:131 millió/138 millió

Románia: 87 millió/86 millió

A magyar válogatott négy év alatt Romániát, Szlovákiát, Szlovéniát (most 160 millió euró) is átugrotta a térségben és közel azonos szinten áll Szerbiához és Ausztriához. Ellenben a mostani formákat nézve Ausztria, Szlovákia és Szlovénia is javuló tendenciát mutat, Horvátország, Ukrajna és Románia stagnál, egyedül a szerb futball esetében tapasztalható visszaesés, nem véletlen, hogy Dragan Stojkovics az Albánia elleni, hazai 1-0-s vereség után azonnal lemondott szövetségi kapitányi posztjáról.

Magyarország jelenleg öt ponttal a jelenlegi csoportja második helyén áll, ami pótselejtezőt ér. A Transfermarkt a mostani pótselejtezőn álló csapatok közül Szlovákiát, Koszovót, Bosznia-Hercegovinát, Észak-Macedóniát, Albániát és Csehországot gyengébbnek, Olaszországot, Lengyelországot, Törökországot, Ukrajnát és Skóciát pedig erősebbnek tartja. Ebből azonban még messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, ugyanis a novemberi záróforduló még hátravan.

Összességében kijelenthető, hogy a magyar válogatott jobb lett és stabilabb lábakon áll, mint ilyenkor négy éve, így az, hogy az emberek legalább pótselejtezőben reménykednek, reális elvárás, a követelések nőttek a kerettel szemben. 

Hiába azonban a 177 millió eurós összérték, a közvetlen szomszédokat nézve látszik, hogy egy papíron gyengülő alakulattal is lehet javuló eredményeket elérni. A magyar válogatott felért azon nemzetek szintjére, amelyek képesek ott lenni a világbajnokságon. A csalódást keltő tavalyi Eb jó tanulópénz volt kezelni az új elvárásokat, Rossi pedig nem véletlen egyre ingerlékenyebb minden kritikára, hiszen tudja, a korai meglepetéscsapat varázsa már a múlté, azóta nem tudta az alakulat azt az utolsó, vb-t kínáló lépcsőfokot átugrani.