„Méltatlan eszköz a fizetésekkel zsarolni a bírókat”
Eddig példátlan módon ezernél is több bírósági dolgozó tiltakozott az őket és a bírói függetlenséget érintő megállapodás miatt. A NEREN TÚL műsorában a többi között arról is beszéltek, hogy az elmúlt 14 év alatt milyen politikai nyomás nehezedett a magyarországi igazságszolgáltatása, és hogy mi múlik azon, ha a kormányzat megzsarolja a fizetésükkel a bírókat.
Eddig példátlan módon ezernél is több bírósági dolgozó tiltakozott az őket és a bírói függetlenséget érintő megállapodás miatt. A NEREN TÚL műsorában a többi között arról is beszéltek, hogy az elmúlt 14 év alatt milyen politikai nyomás nehezedett a magyarországi igazságszolgáltatása, és hogy mi múlik azon, ha a kormányzat megzsarolja a fizetésükkel a bírókat. A stúdióban Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírója, Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója és Tóth Balázs ügyvéd a Magyar Helsinki Bizottság tagja válaszolt a kérdéseinkre.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke a szervezet rendkívüli ülésén mondott le pozíciójáról, amit azért hívtak össze, hogy megvitassák Szabó Péter jövőjét. A bírói karnál az verte ki a biztosítékot, hogy az OBT nyolc tagja korábban jóváhagyta az igazságügyi minisztériumnak a bírák, és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelésére vonatkozó javaslatát. A 130 milliárd keretköltségű béremelésért cserébe a tárca átalakítaná a szervezeti felépítést: változna a jogviszony korhatára, könnyebben pályázhatnának külsősök, és bizonyos feltételek mellett kirendelhetnék őket másik bíróságra is.
Vasvári Csaba szerint az OBT által aláírt megállapodás egy biankó felhatalmazást ad a kormányzatnak arra, hogy a közeljövőben a bírósági struktúrát is érintő, és a bírói életpályát is érintő törvény módosításokat hozzanak. Ezért cserébe ráadásul a korábban kért béremelés töredékét kapják meg az igazságügyi dolgozók.
„Ezt értékelte a bírói, és nemcsak a bírói minket segítő, úgynevezett Igazságügyi Dolgozói Hálózat akként, hogy a becsület nem eladó. Egészen elementáris erővel jöttek elő ezek a tiltakozások, és én azt gondolom, hogy a bírósági dolgozók becsületének legmélyébe gázol az a feltételezés is, hogy ilyen árukapcsolásba lehet bocsátani a bírói függetlenséget, ami a mi munkánk immanens alapfeltétele” – mondta a Fővárosi Törvényszék bírója a NEREN TÚL adásában.
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság tagja arról beszélt, hogy az Országos Bírói Tanács működését bíráló belső tagok ellen hogyan indított a média lejárató kampányt.
„Klasszikus történet, hogyha valaki egy olyan magatartást tanúsít ebben a rendszerben, legyen az egy civil aktivista, egy tanár, vagy adott esetben egy választott bírói tisztséget betöltő bíró, ami nem kompatibilis azzal, amit az aktuális politikai rendszer elvár, akkor annak lehetnek, illetve vannak is következményei” – fogalmazott az ügyvéd.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója pedig arra a következtetésre jutott, hogy a bírók többsége a hivatásuk értelmezésében nem a megalkuvást, hanem az igazságszolgáltatást szolgáló helyes értelmezést választották, és továbbra is a magas etikai követelményeknek akarják magukat alárendelni.
Szabó Péter felmondását követően számos levél érkezett a Magyar Bírói Egyesülethez, amelyben a bírók és a bírósági dolgozók is arról írnak, hogy féltik a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét és a hosszú távú működését is.
A kontroll.hu NEREN TÚL című adása itt látható: