Jól fizet a kormányzattal kötött paktum a Kúrián

Az „oszd meg, és uralkodj!” elvet követve lát neki a kormány a bírói fizetések rendezésének. A Kúrián már most pezsgőt bonthatnak, a többiek viszont jövőre még biztosan matekoznak a hóvégi vásárlásoknál.

2022-ben 14,5%-os volt az éves átlagos infláció a hivatalos statisztika szerint. 2023-ban erre 17,6% rakódott rá, idén novemberig pedig - a 2023-as árszinthez képest - további 3,7%. Eközben a bírói fizetések kereken 0%-kal nőttek, így aztán a jogállam „egyik tartóoszlopának” képviselői 2024-ben biztosan rosszabbul élnek, mint korábban. Ehhez képest az a 35%-os, egy lépésben végrehajtandó emelés, amelyet a bírák legfőbb önigazgatási szervezete, az Országos Bírói Tanács 2025-re kért a kormánytól az elmúlt évek „mulasztásainak” kompenzációjaként, méltányosnak volt mondható.

A kormányzat első ajánlata 0% volt, majd jött az igazságügyi miniszter, és elhúzta a mézesmadzagot. A legfőbb bírói vezetők pedig a 48%-os, de három évre elosztott fizetésemelés fejében belementek abba, hogy a hatalom a saját politikai érdekei szerint módosítsa a bírák kinevezésének feltételrendszerét, és nyúljon bele egyúttal a tőle papíron független hatalmi ág működésének „racionalizálásába” vagy inkább átszervezésébe. A kormánnyal kötött deal a 48%-os fizetésemelés végrehajtását nem részletezi, nincs benne olyan ütemterv, amely az egyes évekhez konkrét százalékokat rendel.

Magyarul, a paktumot aláíró bírósági vezetők a kormányra bízták, hogy mennyit emel 2025-re, majd 2026-ra, végül pedig 2027-re.

A hatalom pedig, amely egyéb ügyekben „Bicskéig is kész hosszabbítani”, a bírák fizetésének rendezésébe igencsak visszafogottan kezd bele, 2025-ben a bírói illetményalap az évekig befagyasztott 566.660 forintról 651.660 forintra nő, ami 15%-os emelésnek felel meg. (a bírói alapfizetést az illetményalapból számolják ki a szolgálati idő figyelembevételével) Ez a 15% szépen mutat, ha a kormány által 2025-re prognosztizált, 3,2%-os inflációval vetjük össze, akkor viszont kevésbé tetszetős, ha ahhoz a 35%-hoz mérjük, amelyet a bírák legfőbb önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács kért. Van egy kivételezett kör, amely bőven 15% fölött profitál jövőre a kormányzattal kötött paktumból. Ez a kiváltságos kör a legfőbb bírói fórumon, a Kúrián dolgozó bírák köre, az ő javadalmazásukat ugyanis a hatalom teljesen újraszabályozta. Tette ezt egyébként úgy, hogy a paktum a Kúriát külön nem nevesíti, így a kivételes bánásmód a kormányzattal kötött deal-ből nem vezethető le.

2025-től egy „mezei” kúriai bíró havi illetménye 2 millió 740 ezer forintra nő annak köszönhetően, hogy a kúriai körben a javadalmazás etalonja a Kúria elnöke lesz, a törvényhozó az ő illetményének viszonylatában határozza meg a többi kúriai bíró fizetését. És mivel a Kúria elnöke szépen keres – havi illetménye a bírói illetményalap 7-szerese, ami jövőre több mint 4,5 millió forintnak felel meg -, szépen keresnek majd a beosztottjai is.

Ezzel a húzással a kormány a Kúria esetében már 2025-ben teljesíti a paktumban vállalt „hároméves tervet”. A 2 millió 740 ezer forintos „kúriai minimálbér” ugyanis már most félmillió forinttal haladja meg azt az összeget, amelyet 2027-re kell elérnie az alacsonyabb szintű bíróságokon ítélkező bírók átlagos (!) jövedelmének. Az ügyészi szervezet saját kiváltságos köre, a legfőbb ügyészségi ügyészek fizetését hasonló logikával rendezi a kormány, szintén 2025-től. Erre szokás mondani, hogy „összenő, ami összetartozik”, hiszen az igazságszolgáltatás említett két „csúcsszervét” Polt Péter és Varga Zs. András összeszokott párosa vezeti. Varga Zs. két időszakban, összesen kilenc éven át volt Polt helyettese a Legfőbb Ügyészségen, majd egy alkotmánybírósági kitérő után 2021-ben a legfőbb bírói fórum, a Kúria elnöki székében landolt.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke, fotó: Youtube/Pázmány jogi kar

A bírósági rendszeren belül várhatóan nemcsak az eltérő bérezés okoz majd feszültséget, hanem az is, hogy a hatalom belepiszkált a bírói kinevezés feltételrendszerébe. Az egyik új elem, hogy harmincról harmincöt évre emelkedik a kinevezés alsó korhatára, a másik pedig az, hogy a jövőben csak az lehet bíró, aki legalább két évig a bíróságon kívül is folytatott joggyakorlatot. Ez a szabály alapjaiban írja át a bíróvá válás jelenlegi folyamatát, szélesre tárva a kaput a kívülről érkezők előtt, akik között a politika protezsáltjai is feltűnhetnek.        

Fotó: birosag.hu