Titkossá tennék 2027-ig, hogy mit csinált idén a MOHU a hulladékpiacon

Egy olyan törvénymódosító javaslat van a Parlament előtt, amely két évre tolná ki az energiaügyi miniszter beszámolóját a hulladékpiac működéséről. Ez alapján Lantos Csaba miniszternek csak 2027-ben kell a kormányt tájékoztatnia a MOHU idei eredményeiről. További változást is terveznek: az eddig évente készült hulladékanalízis is csak kétévente készül majd el.

Egyre nehezebb lesz nyomon követni, mi történik a hazai hulladékpiacon. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében november 11-én nyújtott be egy törvénymódosító javaslatot az Országgyűlésnek. Ennek egyik legfontosabb pontja arról szól, hogy a hulladékkoncessziós rendszer működésével kapcsolatos miniszteri elemzés elkészítésének határideje kitolódik. Eddig november 30-ig kellett Lantos Csaba energiaügyi miniszternek tájékoztatnia a kormányt az előző évben történtekről. A törvénymódosító indítvány szerint a tárcavezetőnek az éves beszámoló által érintett tárgyévet követő 19. hónap végét követő 90 napon belül kell csak elkészítenie a beszámolót. Ez azt jelenti, hogy az idei évről szóló beszámolót csak 2027-ben kell elkészítenie.

Gönczi Beáta, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára szerint ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a kormány a koncessziós rendszer hatékonyságát, a feladatok teljesülését, valamint a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatásokat csak majdnem két év után ismerhetné meg a miniszteri elemzésből.

„Ez szakmailag megalapozatlan, súlyos veszélyt jelent a rendszerrel kapcsolatos döntéshozatali eljárások hatékonyságára”

– mondta Gönczi Beáta a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének november végi konferenciáján. Álláspontja szerint ez az időben szükséges korrekciókat lehetetlenné teszi, ezáltal veszélyezteti a körforgásos gazdasági és környezetvédelmi célokat, továbbá nemzetgazdasági kockázatokat is hordoz.

A törvénymódosítás a hulladékanalízis készítését is ritkítaná. A hulladékanalízis a vegyesen gyűjtött települési hulladék pontos összetételéről nyújt információkat. Ez alapján lehet megtervezni a hulladékgazdálkodás stratégiai céljait, a hulladékkezelési létesítmények típusát és kapacitását. De ebből lehet megtudni azt is, hogy mennyi elvileg szelektíven gyűjtendő hulladék kerül a vegyes kukába. Itt található egy korábbi hulladékanalízis. Az elmúlt években azonban már nem hozták nyilvánosságra az adatbázist. A Kontroll.hu információi szerint szakmai szervezetek emiatt pert is indítottak az állami hatóságok ellen.

Gönczi Beáta szerint jelenleg minden évben készül, vagy legalábbis frissül az adatbázis. Álláspontja szerint a „módosítás szakmailag indokolatlan visszalépést jelent”. Úgy gondolja, hogy a hulladékanalízis rendkívül fontos az országban keletkezett hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak megismeréséhez, amelynek különös jelentősége van akkor, amikor éppen egy új megközelítésű hulladékgazdálkodási rendszer épül ki hazánkban.

„A módosítás nehezítené a jogalkotási és jogalkalmazási döntéshozatalt, továbbá a szakemberek és a közvélemény számára átláthatatlanabbá tenné a helyzetet, veszélyeztetve a körforgásos gazdasággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos célokat” – tette hozzá.

Nem ez az első eset

Az új hulladékgazdálkodási rendszer 2023. július 1-jén indult el, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (MOL). Azóta az olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) koordinálja a lakossági szemétszállítást és szinte az összes ipari hulladékfeldolgozást és -kezelést. Az volt a cél, hogy hatékonyabban működjön a rendszer, és sikerüljön elérni az Európai Unió felé vállalt újrahasznosítási célszámokat.

A MOL/MOHU-nak már az induláskor gondjai adódtak. Nem sikerült a koncessziós szerződés egyik fontos pontját betartani. A MOL-nak nem sikerült időben beszereznie a hulladékpiaci működéshez szükséges környezetvédelmi és fémkereskedelmi engedélyeket. Pedig a koncessziós pályázatban és az állammal kötött koncessziós szerződésben is az szerepelt, hogy a MOL 2022. december 31-ig megszerzi az engedélyeket – az egyébként az állam által felügyelt – hatóságoktól. Ez egyébként a koncessziós szerződés megszűnését kellett volna, hogy eredményezze.

Ekkor a kormány egy törvénymódosítással sietett a MOL segítségére: az újonnan hozott jogszabályok értelmében elég, ha az olajtársaság hulladékos leánycégének alvállalkozói rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.

A MOL-nak meg kellett volna vásárolnia az állami kukaholdingnak becézett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t. Ez sem jött össze, itt is a kormányzat sietett az olajtársaság segítségére, és úgy módosult a törvény, hogy nem kell megvenni a kukaholdingot.

Gondok lehettek a hasznosítási célszámokkal is, ugyanis a kormány ismét törvényt módosított a MOHU érdekében. A koncessziós társaságnak május 31-ig kellett leadnia az előző évre vonatkozó jelentést a szaktárcának. Az Energiaügyi Minisztériumnak pedig szeptember 30-ig kellett ez alapján kiadnia a teljesítésigazolást a koncesszornak, vagyis a MOHU-nak. Ebben a jelentésben részletes adatokat kell bemutatni a különböző hulladékáramokról és a cég pénzügyi mutatóiról.

A nyáron módosult szabályok szerint a teljesítésigazolás kiadásának határideje kitolódott és kettévált. Szeptember 30. helyett október 31-ig kell kiadni az igazolást, a célszámok teljesítésének kivételével. A miniszter a teljesítésigazolást „a célszámok teljesítésére a beszámoló által érintett tárgyévet követő 19. hónap végéig adja ki”.

Vagyis a minisztérium egy hónappal kitolta az általános igazolást, míg a legfontosabb érték – az egész koncesszió lényege –, a célszámok esetében több mint másfél éves haladékot adott a teljesítésigazolás kiadására.

Minden feltétel adott volt

A hazai hulladékpiac két nagyobb részből áll. A kommunális hulladékszállítás során a háztartások szemetét szállítják, ez a klasszikus kukaürítés. A másik szegmens az intézményi alrendszer, ahol a cégek tevékenységéből származó hulladékok keletkeznek.

A kommunális rész a rezsicsökkentés miatt éves szinten 40–50 milliárdos veszteséget termelt, míg az intézményi alrendszer nyereséges üzletág. A hulladékkoncessziós rendszer indulásával párhuzamosan bevezették a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladék kezeléséért a termék teljes életciklusa során. Vagyis az első forgalomba hozó befizeti a MOHU-nak azt a díjat, amelyből a terméket – amikor hulladékká válik – ártalmatlanítani lehet. A díjat persze áthárítják a fogyasztóra, vagyis vásárláskor a kasszánál fizeti ki a lakosság a hulladékkezelés valódi díját.

Ez éves szinten több mint 200 milliárd forintos bevételt hoz a MOHU-nak. Bár tiltott a keresztfinanszírozás az intézményi és a kommunális tevékenységek között, ha levonjuk a kommunális szemétszállítás 50 milliárdos veszteségét, akkor is maradna puffer a MOHU költségvetésében. A cég beszámolójából az derül ki, hogy a tavalyi évet 50 milliárd forintos mínusszal zárta.

Az viszont nem derül ki a nyilvános beszámolókból, hogy milyen teljesítményt nyújtott a hulladékpiacon, illetve sikerült-e a célszámokat teljesítenie. Ha a Parlament megszavazza a Semjén által benyújtott törvénymódosítást, a kormány is csak két év múlva szembesülhet a valósággal.

Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot, de nem válaszoltak a kérdéseinkre.

A MOHU-t is kerestük, kíváncsiak voltunk arra, hogy az eddig évenként elkészült hulladékanalízist mire használják. A cég szerint a hivatalos hulladékanalízis és saját adatgyűjtésük alapján határozzák meg az adatbázisaikba kerülő egyes hulladékanyag-áramok képződési mennyiségeit, mivel az elkülönítetten gyűjtött hulladéktípusok a vegyesen gyűjtött hulladékok között is megjelennek.

„Az analízis használata a jogszabályok szerint történik, és különböző EU módszertani leírásokban is szerepel” – közölte a cég.

A MOHU-t arról is kérdeztük, hogy a közszolgáltatási résztevékenység keretében begyűjtött vegyes hulladékban található EPR-hulladékot a hulladékanalízis alapján elszámolják-e. A cég válasza szerint igen.

Mivel azonban a hulladékanalízis nem érhető el nyilvánosan, nem lehet tudni, hogy a MOHU milyen arányban számolja el az EPR-díjjal terhelt hulladékot.