Bemutatkoztak a Tisza szakértői a párt első kongresszusán

Vissza Európába címmel tartja első kongresszusát a Tisza Párt a Hungexpón. A rendezvényen részt vettek a párt európai parlamenti képviselői, felszólaltak előadók a sport, az agrárium és a honvédelem témakörében. 

Tarr Zoltán volt református lelkész úgy fogalmazott: „Lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a hazát”.Az európai parlamenti képviselő ez az a mondat, aminek jegyében szövetségbe hívják az országot, és nagyon fontos, hogy úgy fogalmaznak, szövetséget kell kötniük az országgal, egymással.

Hozzátette: nem két párt harcáról van szó, mert Magyarországon most sokkal súlyosabb a helyzet.

„Bennünket a hazaszeretet és a tettvágy köt össze, nem pedig a közös bűn, ami a mostani uralkodó réteget” – tette hozzá.

A Tisza Párt politikájával kapcsolatban kiemelte: Elvették a közösségi szabadságunkat, és lépésről lépésre veszik el a személyes szabadságunkat is. A mi feladatunk, hogy a rendszerváltásban is csalódott népnek visszahozzuk a szabadságot.”

Szerinte új társadalmi szerződésre van szükség, és új politikai identitást kell létrehozni.

Mezőgazdaság

A Tisza agrárpolitikai kerekasztalához Bóna Szabolcs agrármérnök, Kökény Attila, talajmegújító tanácsadó, és Varga Lőrinc bonyhádi gazda ültek le Magyar Péter mellé.

Bóna Szabolcs elmondta, miért tartotta fontosnak a felkonferálásához, hogy ő paraszt. Szerinte a paraszt az, aki a biológiával, a modern tudományok tudásával, a saját tapasztalataival végez olyan tevékenységet, ami a környezetet tartja fenn, megélhetést biztosít, és élelmiszert termel a többieknek.

Kökény Attiláról talajmegújító gazdálkodási szakértő, egy vetőgép feltalálója, aki többek közt arról beszélt, hogy hiába vagyunk büszkék az agráriumunkra, még a környező országokban is , de az USA-ban, Ausztráliában mindenképp fényévekkel előttünk járnak a talaj, a környezet kezelésében, a mezőgazdasági hatékonyságban. 

Ezeken a területeken a mai napig nem látja, hogy történt volna előrelépés, miközben megszámlálhatatlan milliárdokat kap a mezőgazdaság.

Varga Lőrinc elmondta, hogy az unió közös agrárprogramján belül, a fenntartható gazdálkodást támogató ökoprogramnak az a célja, hogy minél kevésbé invazív termelési módszerekkel minél inkább minőségi terményt állítsanak elő. Ebből a szempontból a lucerna nagyon jól hasznosuló terményfajta, mert hosszú távon lehet termelni egy területen, a talajra gyakorolt hatásai nagyon pozitívak, és nagyon fontos takarmánynövényünk. Szerinte azonban mára eljutottunk oda, hogy a magyar belpiacon az állatállomány leépülése miatt ennek nincsen igazi felvevőpiaca, ezért például ő már a grazi medencébe exportálja a saját lucernatakarmányát.

Az agráriumról szóló panelbeszélgetést Magyar Péter azzal zárta, hogy a Tisza Párt lesz a jövőben a kisgazdák pártja is.  

„Azt tudom üzenni innen Budapestről a magyar vidéknek és gazdáknak, hogy számíthatnak ránk, mi is számítunk rájuk.”

Sport

Sport, mint az európai kapcsolatok eszköze - az egész nemzet ügye címmel Kulcsár Krisztián olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó tartott előadást.

A MOB korábbi elnöke a sportfinanszírozásról, a hazai szervezésű sporteseményeknél történő pazarlásáról, a felesleges létesítmények újra hasznosításáról. A budapesti olimpiáról azt mondta, szeretne olyan országban élni, amely meg tudja rendezni a nyári játékokat, mindez csak a magyar embereken múlik. Számára az ötkarikás játékok olyan országos projekt, ami a járulékos fejlesztésekkel a magyar emberek javát szolgálja.

Kulcsár Krisztián a társadalom egészségügyi állapotára vonatkozó adatokra hivatkozva úgy fogalmazott: a sportnak olyan eszköznek kell lennie, ami jobb életminőséget, erősebb közösséget, és egészségesebb nemzetet teremt.

Az EP kerekasztalban a Tisza Párt európai parlamenti képviselői közül Dávid Dóra jogász, Kollár Kinga jogász, Lakos Eszter közgazdász, Gerzsenyi Gabriella jogász és Kulja András orvos vett részt, a beszélgetést Hajdú Márton a Tisza EP-képviselőcsoportjának kabinetfőnöke moderálta. A tiszás politikusok a képviselői és bizottsági feladataikról, a mindennapjaikról, és az őket ért kormányzati támadásokról beszéltek.

Honvédelem 

Ruszin-Szendi Romulusz Biztonságban, szövetségben - a Haza szolgálatában címmel tartott előadást. A Magyar Honvédség volt parancsnoka és a Honvéd Vezérkar egykori főnöke Anthony de Mello jezsuita szerzetesnek a sebesült katonáról szóló idézetével kezdte előadását, majd hozzátette, ma Magyarországon az egyenruhásoknak, és minden magyarnak az alapelve, hogy senkit sem hagynak hátra, a mai kormányzat viszont ezt elfelejtette, amit a katonák is megérzik.

A hadtudományok doktora felsorolta a biztonságot fenyegető általános veszélyhelyzeteket, és ezek közül kiemelte a Magyarországot délről fenyegető migrációs nyomát, és a keleti háborús veszélyt.

„én végig jártam a frontszakaszt, voltam……megnéztem a különleges erőket, aki már nem követjük, igaz ő angol nagykövet”- mondta. 

Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta, hogy az ukrán-orosz háborúban a kárpátaljai magyar életek forognak kockán, ezért a mindennapi öldöklést a lehető leghamarabb abba kell hagyni.

A Miskolci Egyetem díszpolgára beszélt arról is, hogy a katonai semlegesség, amíg nincs garantálva addig pusztába kiáltott szó, ezért szükséges a NATO-tagság.

„hogy fenntartunk egy erős hadsereget, miközben egy szövetség részei vagyunk….Magyarország biztonságát” – fejtette ki. 

A volt vezérkari főnök az egységes európai biztonságpolitika fontosságát emelte ki, és úgy fogalmazott, nem akar illegális migránsokat látni Magyarországon. 

A honvédség jelenlegi helyzetéről azt mondta: Magyarországon a tartalékos rendszerben pénzért lehet rendfokozatot venni, szólni kellene nekik, hogy a feudalizmusnak vége van. Beszélt a bérfeszültségről, a haderőfejlesztés kérdéseiről, és megemlítette a honvédségtől történő távozását is, amivel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az őt felmentő köztársasági elnök már távozott a hivatalából, a felterjesztő azonban még nem.

Ruszin-Szendi Romulusz szerint a legfontosabb feladat az, hogy visszaállítsák a bizalmat a honvédségben, amibe beletartozik az állomány mellett a civil alkalmazottak, a tartalékosok a nyugállományúak és a kadétok is.

Beszédét pedig azzal zárta, hogy biztos abban, nemsokára minden mondatát cáfolni fogják. Ő lesz a legrosszabb és legkövérebb tábornok, de nem számít, mert az állomány tudja, hogy igazat beszélt.

Társadalompolitika

Bódis Kriszta pszichológus az esélyegyenlőség problémáiról beszélt, a Van Helyed Alapítvány oktatási létrehozója hangsúlyozta, hogy az állam működését a valóságnak kell megfelelnie, nem ideológiai tévhitekre. Bódis a beszéd elején a társadalompolitika problémáiról beszélt, aztán fokozatosan kitért az egészségügy és az oktatás kérdésre is.

„Ha össze kell foglalnom, hogy mi az a társadalompolitika, akkor azt mondanám: az,
amivel a Karmelitában nem akarnak foglalkozni” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a
társadalompolitika az a karmester, ami összehangolja a szakpolitikákat.

Mint mondta, ezek egyikét sem lehet kizárólagosan csak az egyházak vagy a civil
szervezetek felelősségévé tenni, mert csak az állam tud megfelelő színvonalat
garantálni ebben az ügyben.

Az elszegényedés nem ember problémája, hanem az egész társadalomé, és aki annak születik, az is marad -mondta, és hozzátette, hogy ma már közel hárommillió embert érint. Beszélt az iskolai szegregációról, az intézményrendszer visszásságairól, és arról, hogy csak az állam tud egységes szociális ellátást biztosítani a társadalmi igazságosság jegyében.

Fotó: Facebook / Magyar Péter