Elhúzódik a döntés a vendégmunkások ügyében, továbbra sincs határozat a korlátozásról

Bár a kormány korábban gyors intézkedést helyezett kilátásba az Unión kívülről érkező vendégmunkások foglalkoztatásának korlátozásáról, június elejéig nem született nyilvános döntés.

A Tisza Párt választási programjában szereplő vállalás szerint 2026. június 1-jétől határozatlan időre megtiltanák az Európai Unión kívülről érkező, nem magyar állampolgárságú vendégmunkások tömeges alkalmazását. A program indoklása szerint a cél a magyar munkavállalók állásainak és béreinek védelme volt. Ennek ellenére a határidő lejártáig nem jelent meg olyan kormányzati döntés, amely a korlátozás részleteit vagy bevezetését rögzítené – írja az Economx.

Az Economx megkeresésére a Miniszterelnökség nem még nem tudott érdemi tájékoztatással szolgálni. A lapnak azt jelezték, hogy amint konkrét döntés születik az ügyben, tájékoztatni fogják a szerkesztőséget.

Korábban Köböl Anita kormányszóvivő arról beszélt, hogy a kabinet rövid időn belül napirendre tűzi a kérdést. Május 18-án azt mondta, a miniszterelnök arra kérte az illetékes tárcák vezetőit, hogy vizsgálják felül a Magyarországon dolgozó nem magyar vendégmunkások engedélyeinek helyzetét, és készítsenek javaslatot a szükséges intézkedésekre.

A felülvizsgálatba több minisztériumot is bevontak, köztük az igazságügyi, a belügyi, a pénzügyi, valamint az agrár- és élelmiszergazdasági területért felelős tárcákat. A cél a hivatalos kommunikáció szerint az volt, hogy a foglalkoztatási rendszer elsősorban a hazai munkaerő érdekeit szolgálja.

A Magyar Közlönyben még májusban megjelent egy határozat, amely a vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályozás teljes körű és sürgős felülvizsgálatát írta elő. A kormány egyúttal megkezdte az esetleges jogszabály-módosítások előkészítését is.

A gazdasági szereplők aggályokat fogalmaztak meg egy esetleges általános tiltással kapcsolatban. Több vállalat szerint a külföldi munkaerő hirtelen kiesése termelési problémákhoz és munkahelyek megszűnéséhez vezethetne bizonyos ágazatokban. A várható hatások felmérésére a WHC Csoport május első felében kutatást készített 157 magyarországi vállalkozás részvételével. A válaszadó cégek jelentős része nagy árbevételű, illetve közép- vagy nagyvállalatnak számít, így a felmérés a munkaerőpiac meghatározó szereplőinek véleményét tükrözi.

„Ez színtisztán gazdasági, és nem politikai kérdés” – nyilatkozta az Economxnak Horváth Tamás, a Menton Jobs tulajdonos-ügyvezetője. 

A szakember szerint a munkaerőhiány nem magyar sajátosság, hanem egész Európát érintő probléma. Úgy véli, szinte valamennyi uniós ország külföldi munkavállalók bevonásával igyekszik pótolni a hiányzó munkaerőt, legyen szó ázsiai vagy más régiókból érkező dolgozókról.

Piaci információk szerint több vállalat az elmúlt hetekben igyekezett még a lehetséges szigorítások előtt szerződéseket kötni munkaerő-közvetítő cégekkel. Ezek a társaságok abban bíznak, hogy egy esetleges új szabályozás nem érintené visszamenőlegesen a már megkötött megállapodásokat.

Szakmai becslések alapján jelenleg mintegy százezer külföldi munkavállaló dolgozik Magyarországon.

Közülük körülbelül húszezren Ukrajnából és Szerbiából érkeztek, míg a többséget ázsiai országokból – elsősorban a Fülöp-szigetekről –, valamint Törökországból származó munkavállalók alkotják. Szakértők szerint egy teljes tiltás hatásai fokozatosan jelentkeznének, és nagyjából egy-másfél év alatt vezetnének a vendégmunkások számának érdemi csökkenéséhez a magyar gazdaságban.

Fotó: Envato