Nem erőből, hanem egyeztetéssel – elindult a tárgyalásos oktatáspolitika az új rendszer körül

Láthatóan megindult az érdemi egyeztetés az oktatási tárca és a pedagógusok érdekképviseletei között: a teljesítményértékelés kivezetése, egy új bérrendszer és az iskolák jövője egyszerre került az asztalra. A Lannert Judit oktatási miniszteri és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is jelezte, hogy a korábbi „bevezetjük és kész” logikát egy tárgyalásosabb működés válthatja fel.

A pedagógusok szakmai szervezetei évek óta azt kérik, hogy a teljesítményértékelés ne adminisztratív kényszerként működjön, hanem valódi szakmai visszajelzésként, és közben ne csússzon szét a bérrendszer sem. Az új kormány erre reagálva már a rendszer kivezetéséről és egy új modell felépítéséről beszél. Lannert Judit a „visszajelzés kultúráját” hangsúlyozza Facebook-bejegyzésében, Totyik Tamás pedig a Népszavának úgy reagált a változtatás szándékára, hogy az csak akkor ér valamit, ha közben a bérek és a terhelések kérdése is rendeződik. Ami világos mindkét fél oldalán, hogy a korábbi működés már nem tartható.

Új rendszer a teljesítményértékelés helyén – csak még nincs kész

A leglátványosabb elem a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének sorsa. Lannert Judit szerint a jelenlegi formát a következő tanévtől kivezetik, és egy új, szakmai alapon működő rendszert építenek fel helyette. A miniszter úgy fogalmazott:

„nem félelmet vagy szorongást kelt, hanem támogatást, megerősítést és fejlődési lehetőséget nyújt”

A hangsúly a „visszajelzés kultúrájára” tett, és hogy a rendszer már most is lazul, például felfüggesztik a feltöltési kötelezettségeket, a korábban megszerzett juttatások viszont megmaradnak a pedagógusoknak.

Totyik Tamás szerint a történet másik fele a pénz: a 2026-os költségvetésben nem látszik egyértelműen, miből lesz fedezete a rendszerhez kötött kifizetéseknek. A kivezetés így szerinte nemcsak szakmai, hanem költségvetési kérdés.

Lannert Judit a Facebook-posztjában külön is hangsúlyozta, hogy a következő tanévben széles körű szakmai egyeztetés jön pedagógusokkal, igazgatókkal, szakértőkkel. A cél szerinte az, hogy az új rendszer már közösen formálódjon.

Totyik a szándékra reagálva azt mondta,

először látszik, hogy nem „erőből lenyomott” intézkedések jönnek, hanem egyeztetések, és hogy „a terveket, intézkedéseket az érintettekkel együttműködve, párbeszéddel szeretnék megvalósítani”.

A PSZ elnöke hozzátette: attól, hogy van egyeztetés, még nem biztos, hogy lesz valódi mozgástér a javaslatok beépítésére.

Bérek és feszültségek – a rendszer régi hibái nem tűntek el

A teljesítményértékelés körüli viták mögött továbbra is ott a bérrendszer problémája. Lannert szerint a változások nem járnak veszteséggel és a korábbi teljesítményalapú juttatások megmaradnak.

Totyik azonban úgy látja, a pedagógusbérek „összecsúsztak”, és ez feszültséget teremt a pályán.

„egy pályakezdő és egy tíz éve a pályán lévő pedagógus nettó fizetése között gyakorlatilag nincs különbség”

Ezért egy új, több elemből álló bértábla szükségességét veti fel, amelyben nemcsak csak az alapbér, hanem az előmenetel, a pótlékok és a túlórák is rendezettebb logika szerint működnek.

A kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások várhatóan szeptemberben indulnak a nagyobb horderjű átalakításokról, de a felek jelzése szerint a tanévkezdésig is folytatják a párbeszédet az aktuális ügyekről.