1,1 milliós négyzetméterárakkal oldaná meg Tiborcz István a fővárosi lakhatási válságot

Rozsdaövezetek beépítésével oldaná meg a lakhatási válságot Tiborcz István. A miniszterelnök veje a kormánypárti Mandinernek adott interjúban beszélt arról, hogy szerinte Budapest turisztikailag kiemelt város, és az Airbnb évtizedes térnyerése felnyomta az árakat, ami a külső kerületekre is hatással van.

"Véleményem szerint ezen a kihíváson az kevésbé segítene, ha az üresen álló, de műemlék jellegű belvárosi épületeket akarnánk lakáscélú fejlesztések keretében felújítani, ugyanis ezeknek a renoválása nagyon költséges, így a bérleti díjuk is magas lenne."

Tiborcz inkább a külső kerületekben hozna létre megfizethető lakásokat kínáló városközpont-jellegű komplexumokat, amelyekben közszolgáltatások, üzletek, valamint egyéb életterek is helyt kaphatnának, "hogy az ott lakóknak ne kelljen kocsiba ülniük ahhoz, hogy a mindennapi élettel kapcsolatos szükségleteiket kielégítsék."

A miniszterelnök vejét arról is kérdezik, hogy ő mit ért megfizethető lakás alatt.

"A cél az kellene legyen, hogy bruttó 1,1 -1,2 millió forintos négyzetméteráron is lehessen már új lakáshoz jutni Budapesten."

A miniszterelnök vejének érdekeltsége a miniszterelnök kötélbarátjának számító Garancsi István érdekeltségével közösen 1,7 milliónál is magasabb négyzetméteráron épített irodákat Budapesten, amit aztán magyar állam összesen 700 milliárd forintért vásárolt meg - szakértők szerint durván túlárazva.

Orbán Ráhel férje az interjúban arról is beszél, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb hibája a városfejlesztés terén az egységes és átgondolt vízió és koncepció hiánya volt Budapesten, az, hogy nem készült egy ilyen hosszú távú és összehangolt fejlesztési terv. Úgy látja, hogy ettől van az, hogy most kerületenként szétszabdalva, szigetszerűen valósulnak meg fejlesztések, az egyik pedig nem igazán kapcsolódik a másikhoz.

Azoknak a fiataloknak, akik ingatlanokkal foglalkoznának hozzá hasonlóan, azt üzeni, hogy

"Lássanak világot, szélesítsék a látókörüket, hogy minél több benyomást, tapasztalatot és inspirációt szerezzenek."

A 19. századi és 20. század eleji Budapest is azért épült meg úgy, ahogy, mert szerinte az akkori magyar városvezetők sokat utaztak, a pozitív példákat pedig hazahozták, és ők is ezt teszik.

Fotó: BDPST Group