Újra vonzó befektetési célpont lett Magyarország a külföldi befektetők szemében
Egy újfajta, gazdasági rendszerváltás indult el a választások óta Magyarországon. Megváltozott a hangulat és visszatért a befektetők optimizmusa. Egyre több külföldi cég érdeklődik a magyar piac iránt.
Újra vonzó befektetési célpont lett Magyarország a külföldi befektetők szemében
Egy újfajta, gazdasági rendszerváltás indult el a választások óta Magyarországon. Megváltozott a hangulat és visszatért a befektetők optimizmusa. Egyre több külföldi cég érdeklődik a magyar piac iránt.
Óriási lehetőség előtt áll az ország – mondta Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója. A nagy, nemzetközi tanácsadó cégek, a „Big4” (Deloitte, PwC, EY, and KPMG) tagjai általában nem kommentálják direktben az adott piac üzleti, politikai történéseit, nehéz őket szóra bírni, de a PwC Magyarország vezérigazgatója most kivételt tett, amikor a 24-hu Della című műsor vendége volt.
Radványi László szerint a választás másnapján reggel már csörögtek a telefonok a cég irodájában, akkora jelentőséget tulajdonítottak a választási eredménynek a nagybefektetők. Vendégünk határozott hangulatjavulást tapasztalt a partnereik, a potenciális befektetők körében, sokan bizakodnak egy piacbarát üzleti környezetben a kormányváltás után.
Az előző években nem ez volt a helyzet, a Della vendége szerint sok üzletet bukott el Magyarország a kedvezőtlen szabályozói környezet, a bizalomhiány miatt.
A pénzügyi szolgáltatás az egyik olyan terület, amelyen a vezérigazgató szerint a befektetők inkább más országot – főleg Lengyelországot – választották, holott a munkaerőköltségben a magyar piac vonzóbb volt. Utóbb ezt a hangulatot visszaigazolta a PwC Magyarország tavaly őszi felmérése, amelyből kiderült, hogy a vezérigazgatók szerint a szabályozói környezet vált kiugróan a legtöbb figyelmet lekötő tényezővé, messze megelőzve a versenytársak jelentette kihívásokat.
„A bizalom lóháton érkezik és Ferrarin távozik” – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy például az olyan multinacionális cégek, mint az Erste vagy a Shell elleni kormánykampány megütközést keltett a nagyvállalati partnereik körében, és telefonon kértek ez ügyben további tájékoztatást a tanácsadó cégtől, hogy ők mire számítsanak, ez mit jelent rájuk nézve.
Az adásban beszéltünk még az euró bevezetéséről is. Kell, nem kell? Vendégünk szerint, hogyha a bevezetéséhez szükséges feltételeket meg is teremti a gazdaságpolitika, még nem biztos, hogy be is kell vezetni az uniós közös pénzt.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan tőkeigényt támasztanak az állammal szemben az elmaradt fejlesztések, amilyet alacsony államháztartási hiánnyal nem lehet finanszírozni. A kérdés az, hogy ennek forrását milyen áron hajlandó biztosítani a piac, mert, ha van bizalom, akkor ez egy vállalható kockázat.
Címlapkép: 24 Della/Youtube
