Mintha nem értenék a feltett kérdéseket az Energiaügyi Minisztériumnál

Mintha nem értenék a magyar nyelven feltett kérdéseket az Energiaügyi Minisztériumban. A tárcához három különböző írásbeli kérdés is érkezett a közelmúltban. Bár konkrét számokra kérdeztek rá Lantos Csaba miniszternél, a válaszokban van baloldalozás és elmúltnyolcévezés, csak a számok maradtak ki belőle.

"Hány bejelentés/panasz érkezett az MVM Next Zrt.-hez túlszámlázással kapcsolatosan 2024-ben?”

Viszonylag egyszerűen számosítható a válasz, de a minisztériumnak nem sikerült megtalálni az adatokat. Lantos Csaba megbízásából Czepek Gábor előbb arról írt, hogy a 2013-as rezsicsökkentés bevezetése óta ugyanolyan áramárak vannak, és az MVM Next maximálisan betartja a vonatkozó jogszabályi előírásokat a számlák kiállítása során.

Az államtitkár szerint 2024-ben " harmincötezer számlára jutott egy panaszos megkeresés", majd a 15 évvel ezelőtti elmúltnyolcévre ráfordulva arról ír, hogy amikor

"a baloldal kormányzott Magyarországon, tizenötször emelték az energiaárakat, külföldi kézbe adták az energiavállalatokat, melynek költségeit rögtön a magyar emberekre hárították."

"Mikor derül fény arra, hogy milyen költségemelkedéssel számol a kormány Paks II. megépítése kapcsán?"

- tette fel a nem túl bonyolult kérdést a párbeszédes Tordai Bence az energiaügyi miniszternek. A válaszadással megbízott Magyar Levente mintha nem is a kérdésre válaszolna, azt írja, hogy:

"Az elmúlt évek energiaválsága is bizonyította, hogy a megújuló energiaforrások önmagukban nem képesek garantálni az energiabiztonságot. Az ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célokat szem előtt tartva szükség van a két új paksi blokkra, amelyek az Európai Bizottság vizsgálata szerint is megtérülő beruházást alkotnak. Nem véletlenül követi egyre több ország Magyarország példáját."

Az még novemberben derült ki, hogy a kormány olyan javaslatot nyújtott be, ami lehetővé tenné, hogy a paksi bővítés 12,5 milliárd eurós költsége tovább emelkedjen - egyes számítások szerint 19,77 milliárd euróig.

„Honnan tudja a MOHU Zrt., hogy mekkora összeget fordíthat a rendszer működtetésére és fejlesztésére a vissza nem váltott termékek ismeretének hiányában?”

Eredetileg azt szerették volna megtudni, hogy ha a MOHU a nem visszaváltott 50 forintos csomagolások után beszedett pénzből gazdálkodik, akkor honnan tudják, hogy mennyi pénzt költhetnek el.

A válaszból kiderül az, hogy "a koncessziós társaság a kötelező visszaváltási díjas rendszert a vissza nem váltott termékek pontos mennyiségétől függetlenül üzemelteti, az nem befolyásolja a szolgáltatás nyújtásának minőségét." Az viszont nem derült ki, hogy a MOHU honnan tudja, hogy mekkora összeget fordíthat a rendszer működtetésére, amely 4650 automatából áll. A válaszadással megbízott államtitkár azt zárásképp leírja, hogy 2025 február közepéig 1,2 milliárd palackot, üveget és dobozt váltottak vissza a 2024 januárjában indult REpont-rendszerben.

Borítókép: kormany.hu