Jogvédők és Jámbor András szerint is rossz irányba ment el a Tisza migrációs kommunikációja

Több civil szervezet is bírálta a Magyar-kormányt a migrációval kapcsolatos megszólalásai miatt. Az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Egyesület szerint a kormánynak nemcsak az Orbán-kormány menekültügyi gyakorlatával, hanem annak félelemkeltő szóhasználatával is szakítania kellene.

A vita azután erősödött fel, hogy Magyar Péter nyilvánosságra hozta azokat a 2024-es kormányzati anyagokat, amelyek szerint az Orbán-kormány Vitnyéden alakított volna ki menekültek elhelyezésére szolgáló intézményt. A Fidesz szerint nem valódi táborépítési szándékról volt szó, hanem uniós tárgyalási taktikáról.

Magyar a parlamentben is ezzel támadta a volt kormánypártot, miközben Pósfai Gábor belügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország a jelenlegi formájában továbbra sem támogatja az uniós migrációs paktumot, ezért végrehajtási tervet sem készítettek, és ilyet később sem terveznek leadni.

A jogvédők ugyanakkor a kormányzati kommunikáció hangnemét is problémásnak tartják. Az Amnesty szerint egy emberséges országban nem lehet kiszolgáltatott csoportokat politikai célokra használni, a Helsinki Bizottság pedig azt írta, az Orbán-rendszer örökségétől való elszakadás egyik mércéje, hogy a félelemkeltést felváltja-e a felelős, tényeken alapuló döntéshozatal.

Jámbor András szintén arról írt, hogy a migrációról szóló vitában nem számokról vagy tárgyakról, hanem emberekről van szó. Szerinte az emberséget és a biztonságot nem kellene egymással szembeállítani: nem kell mindenkit befogadni, de a menekülőkkel kapcsolatos döntésekről gyűlöletkeltés helyett értelmes, nyílt vitát kellene folytatni. Jámbor szerint a bevándorlás-ellenes politika egyik fő hazugsága, hogy a rosszul működő állami szolgáltatások és a társadalmi problémák helyett külső ellenséget kínál a választóknak. 

Úgy fogalmazott, a „migránsozás” nemcsak humanista szempontból káros, hanem annak a politikának is része, amellyel a mindenkori elit saját felelősségét próbálja elrejteni.

A Menedék Egyesület külön kifogásolta a „migránstábor” kifejezést is, mivel szerintük ez nem jogi kategória. A szervezet szerint Magyarországnak lehetővé kell tennie a menedékkérelmek benyújtását, és gondoskodnia kell a menedékkérők elhelyezéséről is, de mindezt szakmai egyeztetés és emberséges szabályozás mellett.

Fotó: Wikipédia