Orbán az utolsó orosz csatlós szerepébe szorult Brüsszelben

Az EU 27 országának vezetői közül 26 támogatta, hogy katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának, Orbán Viktor miniszterelnök azonban vétózott, de a 26 tagállam így is ki fog adni valamiféle közös nyilatkozatot a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén. Ursula von der Leyen javaslatát, hogy a tagállamok jelentős összeget költsenek Európa védelmére, viszont mind a 27 tagállam megszavazta.

A magyar miniszterelnök néhány napja levélben arra kérte az Európai Tanács elnökét, António Costát, hogy az uniós csúcson ne fogadjanak el semmilyen határozatot Ukrajnával kapcsolatban, mert egy új fegyvercsomagot Magyarország mindenképpen megvétózna, így ilyen szempontból a magyar kormányfő reakciója nem volt meglepő. Szlovákia is támogatta a közös álláspontot, ami a legtöbb külpolitikai szakértő szerint is annyit tesz, hogy Robert Fico otthagyta Orbánt utolsó orosz csatlósnak. 

Az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette a „Rearm Europe Plan”-re (Európa újbóli felfegyverzésére) tett javaslatát, miszerint a következő négy évben a tagállamok akár 800 milliárd euróval növelhetnék a közös és a nemzeti védelmi kiadásokat.

Orbán bedobta a népszavazás ötletét az ukrán EU-tagságról

Az Ukrajnáról szóló, rendkívüli uniós csúcstalálkozó után Orbán Viktor újságíróknak tartott beszámolót csütörtök éjjel Brüsszelben. A kormányfő szerint komolyan „elő kell vennünk” Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését, mert felelősen emellett most nem lehet dönteni. 

Orbán arra hivatkozott, hogy nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne erről döntés, ezért kezdeményezni fog egy véleménynyilvánító népszavazást Ukrajna európai uniós tagságáról. A miniszterelnök hozzátette, hogy úgy fogják lebonyolítani, ahogyan a nemzeti konzultációkat szokták: gyorsan és egyszerűen. 

Orbán szerint Ukrajna uniós tagságával átalakulna az Európai Unió teljes gazdálkodási rendszere.

„Erre nem vagyunk felkészülve, ezért én azt gondolom, hogy lassítani kell, és mindenképpen meg kell tudnunk az emberek véleményét ebben a kérdésben”

– fogalmazott. A miniszterelnök megítélése szerint az a pénz, amit az EU Kijevbe akar küldeni, valamint az Ukrajna európai uniós tagságából fakadó teher akkora összeget tesz ki együtt, amit az Európai Unió gazdasága és benne Magyarország nem bírna ki. Az uniós vezetők között ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy az EU-nak rengeteg pénzt kell költenie arra is, hogy „a saját hadseregeinket megerősítsük”.

Magyar Péter inspirálhatta a miniszterelnököt

Február 22-én a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be, hogy népszavazást kezdeményeznek, amelynek az a célja, hogy az egészségügyről, az oktatásról, a nyugdíjasok helyzetéről és a megélhetési költségekről kikérjék a magyarok véleményét. A magyarázat pedig a következő volt: 

„Orbán Viktor láthatóan gyáva kikérni az emberek véleményét a teljesítményükről. Megtesszük helyettük mi.”

A legnagyobb ellenzéki párt március 15-én Budapesten, az Andrássy úton tartja ünnepi rendezvényét. „A nemzeti ünnep után indulhat az újabb politikai akció” – tette hozzá Magyar Péter. 

Orbán csütörtök éjjeli népszavazásos bejelentésére Magyar Péter pénteken úgy reagált, hogy ez csak egy figyelemelterelő akció a kormányfő részéről, hiszen "mindenki tudja, hogy Ukrajna egy háború sújtotta ország és esélytelen, hogy a következő évtizedekben az Európai Unió tagja legyen".

A Tisza Párt elnöke arra emlékeztetett, Orbán Viktor hagyta jóvá 2023 decemberében az Unió vezetőivel közösen, hogy Ukrajna megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.

"A miniszterelnök akkor senkitől sem kért felhatalmazást, most viszont sok milliárd forint közpénzért a magyar emberek megélhetését valóban érintő kérdésekről akarja elterelni a figyelmet."

- írta a Facebook-oldalán Magyar Péter, aki hozzátette: 

"Hogy spóroljunk a magyar költségvetésnek sok milliárd forintot, beemeljük a valódi kérdéseink közé Orbánék kérdését is és egyben kikérjük a magyar emberek véleményét hazánk uniós tagságáról is, hogy Orbán számára is világos legyen Magyarország valódi helye."

A vétót tényleg az orbáni pacifizmus szülte?

Ukrajna fegyveres támogatásának megvétózásáról Orbán annyit jegyzett meg: a 27 tagállamból 26-an amellett érveltek, hogy „Ukrajnának folytatnia kell a háborút. Magyarország a béke oldalán maradt”. Ukrajna, mint állam a kormányfő szerint nem működik: „Vagyis nemcsak a hadsereget, de az államot is finanszírozni kellene. És még itt van az ország uniós tagsága, de Orbán szerint ennyi pénz nincs, ez így nem fog menni. 

„Ma még úgy tűnik, hogy vétóztam, de hetek kérdése és rá fognak jönni, hogy ezekre a célokra nincsen pénz” 

– magyarázta a bizonyítványát a miniszterelnök.

„Mi azt mondtuk, hogy nem a háborút kell folytatni, hanem a lehető legnagyobb erővel és energiával támogatni kell az Amerikai Egyesült Államok elnökét a béketárgyalásai sikerességében. Tehát nekünk az amerikaiakkal együtt kellene mennünk és a békét kellene megcéloznunk, nem pedig a háború folytatását”

– fogalmazott a Trump-rajongó magyar kormányfő, aki az amerikai elnököt is békeharcosnak igyekezett beállítani a péntek reggeli szokásos Kossuth rádiós interjújában. 

„Most az amerikaiak megérkeztek és ők is azt mondják, hogy legyen béke, de a 26 tagország ez ellen dolgozik" 

– mondta Orbán, aki korábban azonban már elismerte, hogy valójában pont az amerikai elnök követelését nem tudná teljesíteni, ami szerint NATO-tagállamként Magyarország is emelje meg a GDP 5 százalékára a védelmi kiadásait.

Fotó: Facebook / Euronews