OKSZ: Van, ahol életszerűtlen a készpénzfizetés

Keményen nekiment az Országos Kereskedelmi Szövetség a kötelező készpénzfizetésnek. A szervezet a társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet módosítását kéri.

Orbán Viktor februárban, az évértékelőjén beszélt első alkalommal arról, hogy alkotmányba foglalná a kormány a készpénzhasználathoz való jogot, ami korábban a Mi Hazánk ötlete volt, 2023-ban Toroczkai László pártelnök nyújtott be erről szóló képviselői indítványt. Márciusban az Alaptörvényt módosították is, most az áll az alkotmányban, hogy: „Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez.” Hasonló módosítással egyébként a szlovákok éltek még, felmerült a kérdés Csehországban, Németországban, Svájcban és Ausztriában, de ezekben az országokban végül elvetették.

A valóságban a készpénzt nem tervezték kivezetni a forgalomból sem az eurózónában, sem Magyarországon, sőt az uniós szabályok szerint a kereskedőknek, boltoknak minden esetben el kell fogadniuk. A Fidesz mégis azzal indokolta az alkotmánymódosítást, hogy csak a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszereknek, amelyek technikai vagy piaci okokból sérülékenyek lehetnek.

A törvénymódosítást április 3-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Igazságügyi Minisztérium, a tervezet szerint a vállalkozásoknak július 1-től kötelezően biztosítaniuk kell a fogyasztók számára a készpénzes fizetés lehetőségét, csak a határon átnyúló online tevékenységek mentesülhetnek ez alól.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében azt írta, értetlenül állnak a tervezet előtt, ami nem veszi figyelembe, hogy a kiskereskedők eleve a vásárlók igényei szerint alakították ki a fizetési formákat, ahol nincs, az azért van, mert nincs rá igény. A szervezet közleményében a következő pontokban foglalta össze állásfoglalását:

• a tervezet több olyan ponton is kötelezővé tenné a készpénzhasználat biztosítását, ahol arra nincs értelmezhető lakossági igény;
• a megvalósítás nem életszerű;
• indokolatlan költségekbe veri a kereskedőket;
• veszélynek, súlyos biztonsági kockázatnak teszi ki a kiszállításban részt vevő alkalmazottakat;
• hátrányba hozza a magyar cégeket, mert a külföldiekre nem vonatkozik.