„Ez egy alkotmányos puccs” – Jogászok szerint Pokol Béla ötlete bebetonozhatná a fideszes Alaptörvényt

Pokol Béla volt alkotmánybíró az Alkotmányvédelmi Tanács felállításával jogállamokban nem látott akadályt gördítene egy kormányváltó hatalom elé, ha a jogállamiság helyzetén változtatna, elvonva a jogköröket a kormánytól és az Országgyűléstől. A Kontrollnak nyilatkozó jogászok szerint egy elvetendő javaslatról van szó.

A volt alkotmánybíró szombaton arról értekezett a Magyar Nemzet hasábjain, hogy bár jelenleg nem valószínű, de 2030 körül elképzelhető egy kormányváltás Magyarországon. Amennyiben az új kormányt csak egyszerű többséggel választanák meg, de később kísérletet tenne az Alaptörvény módosítására, erre az esetre javasolja egy új jogintézmény, az „alkotmányvédelmi rend” bevezetését. 

Ez lehetővé tenné a kormány ideiglenes eltávolítását és az Alkotmányvédelmi Tanács átvételét a kormányhatalomban. 

A tanács tagjai közé tartozna a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a Számvevőszék elnöke – ők jelenleg mind a Fidesz-KDNP választottjai. A tanács dönthetne az Országgyűlés működésének felfüggesztéséről és új miniszterelnök választásáról, ha a kormány nem tartaná be az alaptörvényt vagy egyszerű többséggel akarna kétharmados jogszabályokon módosítani.

Pokol Béla abból indult ki, hogy 2022-ben egy jogvita alakult ki arról ellenzéki és független értelmiségi körökben, hogyan lehet a jogállamiságot akkor is helyreállítani, ha egy esetleges kormányváltó többségnek nincs meg a kétharmados parlamenti, azaz alkotmányozó többsége. Ezek a viták végül sehová sem vezettek, az ellenzéki összefogás nyilvánvaló veresége pedig pontot is tett a kérdésre. Ebből vezette le Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász és politológus, hogy 

„a javaslat egy alkotmányos puccs, egy alkotmánypuccs”. 

Pokol Béla javaslatát már-már az őrültség kategóriájába sorolta, mert az Alkotmánybíróság jelenleg is megteheti, hogy az egyszerű többséggel elfogadott, az alkotmányt érintő módosításokat megsemmisítené a módosítás.

Azt a „legfinomabb szavakkal is furcsának” nevezte, hogy az Alkotmányvédelmi Tanács bármely tagjának jelzésére már különleges jogrend jönne létre, ami önmagában kormánypuccs.

Gerő Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnöke szerint még a felvetés is abszurd, például a jelenleg esélyes Tisza Párt részéről senki nem vetette fel, hogy egyszerű országgyűlési többséggel akarna alkotmányt módosítani, azt csak kétharmados többséggel lehet. Hozzátette, már jelenleg is megvannak a jogi garanciák, ugyanis az Alaptörvény kizárólagos értelmezésére jogosult Alkotmánybíróság minden olyan alkotmánymódosítási kísérletet megsemmisítene, ami sérti az Alaptörvényt.

„Teljesen felesleges ötletelés” – fűzte hozzá Gerő Tamás.

A jelenleg ismert különleges jogrendekből a veszélyhelyzetben ad rendeleti kormányzási lehetőséget az Országgyűlés a kormánynak, míg a szükségállapotban az Országgyűlés működése is felfüggeszthető 30 napra, de kizárólag akkor, ha az alkotmányos rend megdöntésére irányuló események történnének az országban. Tehát jelenleg is megvannak a garanciák.

„A választói akarat megsértésére alkalmas lehet egy ilyen tanács létrehozása, ami súlyos következményekkel járna” – mondta az ügyvéd. Ugyanis az alaptörvények értelmezése nem lehet szubjektív, és az is elméleti kérdés maradna, hogy a tanács tagjai mennyire lennének elfogultak a Fidesz-KDNP hatalmával, hiszen ez a többség választotta őket a pozícióikba.

„Lehetséges, hogy Pokol Béla javaslatának a fogadtatását teszteli most a kormány” 

– mondta egy alkotmányjogot oktató egyetemi tanár, névtelenséget kérve. Szerinte Pokol Béla javaslatának lényege, hogy bebetonozza a Fidesz-KDNP hatalmát. „A parlamentáris demokrácia lényege, hogy az Országgyűlés dönt az ügyeinkről, ez nem egy elnöki, vagy ahhoz hasonló rendszer, sőt, teljesen ellentétes az európai jogfejlődéssel.”

Ugyancsak abszurdnak nevezte, ha ez egy komoly javaslattá válna, akkor a Fidesz mostani kétharmada megbénítaná a következő kormányok működését. 

Hozzátette, a 2011-ben elfogadott Alaptörvény létrehozása is aggályos volt, ugyanis társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el. Noha megvolt a Fidesz-KDNP többség, de az oktató szerint „még diktatúrákban is szokás népszavazással megerősíteni egy új alkotmányt”. Fontos, hogy egy esetleges kormányváltás után az új alkotmányozás folyamatában legyen társadalmi egyeztetés.

Fotó: YouTube / Századvég