Ezért táncolhattak vissza Orbánék: a lakájmédiumoknak még külföldről is több pénz csurran-cseppen

Az átláthatósági törvénynek keresztelt, de alapvetően a kormánytól független médiumok ellehetetlenítésére kidolgozott törvénytervezet parlamenti tárgyalását őszre halasztották. Ezt a döntést állítólag a belső viták hozta meg a kormánypárt, de a valódi ok teljesen más lehet. Ez a tervezet ugyanis a kormányközeli médiabirodalomra is visszaüthetne az egyre többek által valószínűsített jövő évi kormányváltás után.

A G7 gazdasági portál annak járt utána, hogy az előző két üzleti évben mennyi külföldi pénz érkezett a NER által külföldi propagandával vádolt médiatermékekhez, illetve mennyi érkezett a kormányközeli médiához. A lap arra a meghökkentő eredményre jutott, a Fidesz hatósugara alatt álló médiumok több külföldi támogatást kaptak az átláthatósági törvény értelmezése szerint. A külföldi propagandával vádolt szervezetek lejáratásával és listázásával megbízott Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetése pedig a többszöröse annak, amennyi külföldi támogatást a magyarországi média összesen kap.

A KPMG elemzése szerint miközben 2010 környékén még a magyarországi digitális reklámköltés 70-80 százaléka landolt a hazai szereplőknél, és csak 20-30 százaléka jutott a globális cégeknek, addig 2015-ben már 50-50 volt az eloszlás, 2020-ra pedig majdhogynem megfordult ez az arány.

Ezzel párhuzamosan ráadásul zajlott egy, a szektor életét hasonló mértékben befolyásoló folyamat is, aminek politikai mozgatórúgói voltak. A sajtó hirdetési bevételeinek egy jelentős része mindig is az államtól érkezett. 

Ennek a hétköznapi, de a lényeget elfedő magyarázata az, hogy az állami szerveknek, vállalatoknak is muszáj kommunikálniuk, és vannak olyan üzenetek, amelyeket el akarnak juttatni a hírfogyasztó lakossághoz. Mivel pedig az állami szektor szereplői kevésbé árérzékenyek, mint a piaci szereplők, sokkal inkább hajlandók magasabb hirdetési díjakat is kifizetni. A valósághoz sokkal közelebb álló megközelítés viszont az, hogy a mindenkori kormányzat folyamatosan próbálta támogatni azokat a médiumokat, amelyek kevésbé voltak kritikusak a politikájukkal szemben, vagy egyenesen támogatták azt - írja a G7.

A kormánykritikus médiumok kiéheztetése

A 2002-es kormányváltást követően nagyon látványosan bezuhantak a Magyar Nemzet hirdetési bevételei, és a legnehezebb években a vállalat főleg tulajdonosa – tehát Simicska Lajos és üzleti köre – egyéb cégeitől jutott csak érdemi reklámpénzekhez.

A Fidesz hatalomra kerülése után ugyanez történt a Népszabadságnál, amelynek hirdetési bevétele öt év alatt a felére csökkent. Nem meglepő módon a Magyar Nemzetnél viszont dinamikus növekedés vette kezdetét 2010-től. Ennek vetett véget az emlékezetes G-nap, amely után a korábbi kormánylap bevételei olyan ütemben apadtak el, amire sosem volt példa korábban: a beérkező hirdetési pénzek összege három év alatt a tizedére töpörödött.

Az online médiában is hasonló folyamatok mentek végbe. Az Index.hu Zrt. hirdetési bevételei a 2010-es évek második felében látványosan csökkenni kezdtek, ám azt követően, hogy a korábbi szerkesztőség egy emberként felállt, a lap pedig betagozódott a kormányközeli médiaakolba, ismét gyors növekedésnek indultak. 

Tavaly a cég forgalma már több mint másfélszerese volt a 2020-as szintnek, és magasabb, mint a megelőző kilenc évben bármikor. 

A kormányzat már a 2010-es évek elején elkezdte átcsatornázni majdhogynem a teljes állami reklámköltést a baráti médiumokhoz. Üzleti szempontból sokszor teljesen irracionális módon, hiszen a nettó kormánypropagandával megterhelt médiatermékek olvasottsága már akkor sem volt akkora, hogy ez indokolható legyen. Voltak olyan hirdetések, amelyek tízszeresen túlárazva jelentek meg egyes lapokban, erre szintén a G7 mutatott rá. 

A cégek is alkalmazkodtak a magyar politikai berendezkedéshez, ezért nem akartak olyan sajtótermékekre költeni, amelyekről tudni lehetett, hogy erősen kormánykritikusak. Általánossá gyakorlattá vált, hogy a nagyobb cégek a hivatalos reklámbüdzséjükből a médiára eső részt kizárólag a kormányzati lapoknál költötték el, és van emellett egy jóval szerényebb nem hivatalos kassza, amiből jutott egy kevés az egyéb médiumoknak is.

„A 2010-es évek közepére így a sajtó hagyományos bevételi forrásai elapadtak. A lapeladás alól az online hírportálok húzták ki a talajt, a nekik és a nyomtatott lapoknak is fontos hirdetési bevételeket pedig részben a Facebook és a Google szívta el, részben pedig a kormányzat térítette el” - írja a G7.

A kiadóknak ezért új bevételi források után kellett nézni. Ekkor kezdték el gyűjteni a felajánlható szja 1 százalékokat, és ekkor indultak el az online lapok támogatási kampányai is, amelyek az online előfizetési rendszerek megszületéséhez vezettek. 

A részben külföldi pályázati lehetőségek is lapok fókuszába kerültek, ha már az EU tagállama hazánk 2004 óta. Azért kényszerültek ilyen forrásokat is igénybe venni, mert a kormány olyan piaci viszonyokat teremtett, amely a kormányzati narratívát gyengítő, minden egyes médiaszolgáltatót elzárt a hagyományos bevételi forrásaitól. Ilyen előzmények után mentek neki Orbánék a médiának a külföldi források miatt.

441 milliárd forint szivárgott el a háztáji médiumokhoz

A G7 által vizsgált 13 kiadóvállalat együttes bevételeinek 2023-ban és 2024-ben 83-85 százaléka származott belföldi értékesítésből és további nagyjából 5 százaléka hazai támogatásokból. Utóbbi szinte kizárólag olvasói támogatásokat, mikró adományokat és a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából származó bevételeket takart.

Mindez azt is jelenti, hogy e vállalati kör bevételének legfeljebb 10 százaléka érkezett külföldről, azaz mind a két évben durván 2,5 milliárd forint. Ennek nagyobb része ráadásul exportárbevétel volt, tehát külföldi termékeladásból vagy szolgáltatásból származott. 

A tényleges külföldről érkező támogatások együttes értéke ezeknél a vállalatoknál 2023-ban nem érte el az 1 milliárd forintot, tavaly pedig éppen meghaladta azt. Ez mind a két évben a bevétel nagyjából 4 százalékát jelentette. Az a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely a törvény elfogadása esetén a külföldi propagandával vádolt szervezeteket listázhatja, évi 6 milliárd forint közpénzből gazdálkodik. Ugyanebben az időszakban a kormánymédia három vállalkozásának összes külföldi bevétele legalább 5,5 milliárd forint volt.

A három kormányközeli médiavállalat több külföldi forráshoz jutott az elmúlt években, mint a 13 kormányfüggetlen kiadóvállalat - állapítja meg a vizsgálat. 

Egy, az Európai Bizottsághoz a Magyar Hang (https://hang.hu/eu/bepanaszoltuk-a-magyar-allamot-az-europai-bizottsagnal-175632) emiatt benyújtott panaszának elemzése szerint ugyanis kamatokkal együtt 441 milliárd forintnyi tiltott állami támogatást kellene visszajuttatni az államkasszába. Ekkora ugyanis a kár összege, amit a kormány médiapolitikája okozott 2015 óta.