Két képviselői hely előnyből indul a Fidesz a 2026-os választáson

A 2026-os országgyűlési választás egyik csendben formálódó kulcstényezője lehet a
nemzetiségi mandátumok kérdése – derül ki a László Róbert, a Political Capital
vezetőjének friss elemzéséből. Az eddig szinte észrevétlenül működő rendszer olyan
lehetőségeket rejt, amely akár két további, gyakorlatilag biztos kormánypárti
képviselőt is juttathat a Parlamentbe. A 199 parlamenti helyből ezért 197-ért zajlik
majd valódi politikai verseny.

A magyar választási rendszer lehetőséget biztosít a 13 bejegyzett hazai nemzetiség
számára, hogy kedvezményes feltételekkel saját képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.
Ha elegen regisztrálnak és szavaznak a nemzetiségek, elegendő szavazat esetén egy-egy
nemzetiségi lista is mandátumhoz juthat. Fontos kitétel, hogy aki regisztrál, nem szavazhat
az országos pártlistára, csak az egyéni választókerületi jelöltekre, valamint a nemzetiségi
listára.

Azonban a nemzetiségi listán csupán egy jelölt szerepel, tehát nincs valódi választási
verseny

– hívta fel a figyelmet László Róbert a Telex-en megjelent írásban. A listák összeállítását
kizárólag az országos nemzetiségi önkormányzatok végezhetik. Ez a rendszer már
önmagában is demokratikus hiányosságokat vet fel, hiszen a választóknak nincs
lehetőségük jelöltek vagy programok között választani. A gyakorlatban pedig a listaállítók
politikai befolyásoltsága válik meghatározóvá.

Eddig a Fidesz nyert a rendszerrel

Az elmúlt két választáson a német nemzetiségi mandátumot Ritter Imre nyerte el, aki bár
hivatalosan nem Fidesz-képviselő, minden szavazásnál a kormánypártokkal voksol. A roma
közösség 2022-ben nem tudott listát állítani az ORÖ belső vitái miatt, ám 2024-re a Fidesz-
közeli CiKöSz került többségbe az országos roma önkormányzatban. Ez megalapozhatja,
hogy 2026-ban már a roma közösség is mandátumot szerezzen – szintén a Fidesz javára. 

Csökkenő valódi mandátumok száma

Értelemszerűen, ha a német és a roma lista is bejut a parlamentbe, akkor a pártok számára
elérhető listás mandátumok száma 93-ról 91-re csökken. Ez azt jelenti, hogy a 199 fős
Parlamentből már csak 197 képviselői helyért zajlik tényleges politikai küzdelem.
A nemzetiségi mandátumokat jellemzően kevesebb mint 25 ezer szavazattal el lehet nyerni.

Érdemes hozzátenni, hogy az egyéni választókerületi képviselők esetében is – a kerület
választópolgárainak számától függően – 25-30 ezer szavazattal leehet megnyerni. De ha a
nemzetiségi listát a pártlistás helyekkel vetjük össze, akkor ez a néhány tízezer szavazat
akár két parlamenti hely sorsát is eldöntheti – miközben ezek a mandátumok politikai kontroll
alatt állhatnak.

Az ellenzék végignézte

Mivel a Fidesz-KDNP kétharmada meglehetősen gördülékenyen fogadta el a számára
fontos jogszabályokat, a kevéssé foglalkozott a nyilvánosság az Országgyűlésben ülő német
nemzetiségi képviselővel, illetve az őt oda juttató rendszerrel. László Róbert szerint a
nemzetiségi mandátumok rendszere egy ellenőrizetlen „kiskapu”, amelyen keresztül a
Fidesz újabb parlamenti helyeket szerezhet, kis erőbefektetéssel, valódi politikai verseny
nélkül.

A parlamenti ellenzék eddig nem mutatott érdemi reakciót, érdemi politikai szinten nem
történt fellépés a rendszer torzulása ellen, néhány politikai nyilatkozaton túl – hozzá kell
tenni, a parlamenti arányok sem kedveztek a törvényjavaslataiknak.

Fotó: parlament.hu