Közoktatás és az utak, erről vannak a legrosszabb véleménnyel a magyarok
A magyar lakosság jelentős része elégedetlen mind az állami egészségüggyel, mind pedig az utaknak az állapotával, de a közoktatás megítélése is sokat romlott az utóbbi években. A magyarok leginkább az energiaszolgáltatásról, a katasztrófavédelemről és a tűzoltóságról, illetve a szemétszállításról és hulladékgazdálkodásról voltak pozitív véleménnyel 2025-ben.

A magyar lakosság jelentős része elégedetlen mind az állami egészségüggyel, mind pedig az utaknak az állapotával, de a közoktatás megítélése is sokat romlott az utóbbi években. A magyarok leginkább az energiaszolgáltatásról, a katasztrófavédelemről és a tűzoltóságról, illetve a szemétszállításról és hulladékgazdálkodásról voltak pozitív véleménnyel 2025-ben.
Bár a közszolgáltatások megítélésével kapcsolatban is megoszlanak az emberek a pártpreferenciák alapján, a legrosszabb területekkel kapcsolatban mégis konszenzus van. Többek között erre világított rá a Policy Solutions csütörtökön publikált, Mérleges az állam című elemzése.
Az elemzés alapját egy 2025. március 16-25. között készített közvélemény-kutatás jelentette, amelyben a Policy Solutions a Závecz Research-el dolgozott együtt. A felmérésben 1000 ember vett részt, akiket személyesen kérdeztek ki, és akik nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálták Magyarország felnőtt népességét.
Csak a sorrend cserélődött fel az első öt helyen
Az elemzésben a politikai bontásoknál azokat a táborokat tüntették fel, amelyek nagysága a választási részvételüket ígérők körében elérte az 5 százalékot. Ugyanakkor az egyes politikai és szociodemográfiai csoportokon belüli bontásokra nem lehet komoly következtetéseket alapozni, azok csak az arányok érzékeltetésére vannak. A megkérdezettek feladata 17 különböző közszolgáltatás színvonalának az értékelése volt. Az eredmények szerint 2025-ben a magyarok legnagyobb arányban
- az energiaszolgáltatásról (49 százalék);
- a katasztrófavédelemről és a tűzoltóságról (48 százalék);
- a szemétszállításról és hulladékgazdálkodásról (47 százalék);
- a vízügyről (46 százalék);
- valamint a szennyvízelvezetésről és -tisztításról (45 százalék) vannak pozitív véleménnyel.
A Policy Solutions 2022-ben is elvégezte a felmérést, akkor is ugyanezek a közszolgáltatások végeztek az első öt helyen, de akkor még más sorrendben. Míg az energiaszolgáltatás három évvel ezelőtt még az ötödik volt, 2025-ben már a legtöbben ezzel voltak a leginkább megelégedve. A katasztrófavédelem és a tűzoltóság megítélése nem nagyon változott, három éve az első, most a második helyen végzett. A közszolgáltatások között öt olyan volt, amivel sokkal nagyobb arányban voltak elégedetlenek az emberek, mint elégedettek.
A megkérdezettek 58 százaléka mind az utak, mind pedig a közegészségügy állapotával elégedetlen volt.
A megkérdezettek a közmédiáról sem voltak túl jó véleménnyel, 39 százalékuk szerint rosszul működik a szolgáltatás. A közoktatással a megkérdezettek 41, a szociális ellátórendszerrel 43 százalékuk volt elégedetlen.
A 2022-ben végzett felmérés eredményeihez képest a közoktatásról alkotott vélemény romlott a legtöbb, tíz százalékpontot, de az egészségügyről (8 pont), a szociális ellátórendszerről (7 pont) és a közmédiáról (8 pont) is számottevően romlott az emberek véleménye – írja a Telex.
A közösségi közlekedésben nincs egyetértés
A közlekedéssel kapcsolatos problémák közül három dolgot emeltek ki a magyarok: a magas benzinárak, a rossz állapotban lévő utak és a vasúti késések. A közösségi közlekedés színvonala azonban megosztotta az embereket: körülbelül egyharmad-egyharmad arányban gondolják negatívnak, semlegesnek és pozitívnak az állapotokat. 72 százalékuk szerint sokat késnek a vonatok, 68 százalékuk szerint pedig a vasúti infrastruktúra is rossz állapotban van. A legnegatívabban megítélt dolgok:
- a rossz állapotban lévő állomások
- a vasúti kocsik minősége
- a jegyárakkal azonban nem annyira elégedetlenek, valószínűleg a nemrég bevezetett vármegye- és országbérlet-rendszernek köszönhetően
Most már nem az ár, hanem a pontosság, a minőség és az infrastruktúra állapota volt a meghatározóbb az emberek ítélete szempontjából. A legfontosabb megoldandó kérdésnek pedig a vasúti pályák állapotát, a késések csökkentését, illetve a buszos közlekedéssel való összehangolást tartották az emberek.
És bár a kormány az utóbbi időben igyekezett beemelni a közbeszédbe a buszpályaudvarok felújításának kérdését, de az emberek ezt és a közlekedés digitalizációját sem tartják annyira fontosnak. A kormány a felújítások érdekében 90 évre magánkézbe adná a pályaudvarokat és az azt övező területeket, ezzel azonban a megkérdezettek 74 százaléka nem ért egyet: még a Fidesz szavazóinak a 64 százaléka is ezen az állásponton van.
Más eredmények is ellentmondanak a kormányzat legfrissebb, 2035-ig szóló közlekedési beruházási stratégiájának – állapítja meg a kutatás. Míg a válaszadók szerint például a vasúti pályák állapotának javítása a legfontosabb prioritások közé tartozik, a kormányzat jelenlegi fejlesztési stratégiájában ez gyakorlatilag alig szerepel.
A Policy Solutions azt is vizsgálta, hogy a pártpreferencia alapján hogyan változik a közszolgáltatások megítélése. Ebből azt lehetett leszűrni, hogy a Tisza Párt szavazói körében még az egyébként legpozitívabban értékelt közszolgáltatás, az energiaszolgáltatás sem éri el a 30 százalékot. A kormánypárti szavazók pedig a legrosszabbra értékelt közszolgáltatásokkal (utak és az oktatás) kapcsolatban is 40 százaléknyira elégedettek voltak.
A gyerekvédelem kérdésében nagy a megosztottság
A felmérés arra is rámutatott, hogy a gyermekvédelem kérdésében is nagyon megosztottak a magyarok. A megkérdezettek mintegy egyharmada (32 százaléka) inkább jónak ítélte meg ezt az állami szolgáltatást, 35 százaléka negatív véleményt fogalmazott meg, szintén egyharmada (32 százaléka) szerint az ágazat minősége nem is rossz, de nem is jó.
A kormánypárti szavazók jelentős többsége (63 százaléka) a különböző botrányok ellenére is pozitívan nyilatkozott a gyerekvédelemről, csak 9 százalékuk szerint van rossz állapotban ez a terület. A tiszás szavazók 57 százaléka szerint azonban azonnali beavatkozást és fejlesztést igényelne a terület. Ennek ellenére mégis van olyan, amiben egyetértünk, ez pedig az, hogy melyik terület javul a legnagyobb mértékben. Abban ugyanis mind a két párt szavazói egyetértenek, hogy a leginkább javuló közszolgáltatási területek között van az állami ügyintézés.
A Policy Solutions szerint erre az lehet a magyarázat, hogy bevezették a kormányablakok rendszerét, az online ügyintézést és az ügyfélkaput, amelyek megkönnyítették a mindennapi ügyintézés folyamatát.
A válaszadók többsége, 56 százaléka szerint a Fidesz 15 éves kormányzása alatt romlott a közegészségügy állapota. A megkérdezettek úgy nyilatkoztak, hogy az egészségügy mellett az utak állapota (36 százalék), a közoktatás (23 százalék) és a szociális ellátórendszer (22 százalék) romlott a leginkább. A tendencia 2022-ban is hasonló volt, a megkérdezettek ugyanis akkor is közegészségügyet, a szociális ellátórendszert és a közoktatást tartották a leginkább romló közszolgáltatásoknak.
A felmérésből azt lehet még megállapítani, hogy a magyar társadalom a romló közszolgáltatásokról alkotott véleményében nagyobb az egyetértés, mint a javuló közszolgáltatásokkal kapcsolatban. Az egészségügy, az utak állapota, közoktatás és a szociális ellátórendszer egyaránt az első négy helyen szerepeltek mind a két nagy párt szavazótáborának, mind a teljes népességnek az értékelésében. A felmérés azt is megállapította: többen vannak azok, akik szerint egy kormányváltás segítene a közszolgáltatások minőségén, mint azok, akik a romlástól tartanak.