Meddig maradnak még sport- és klubvezetők a Fidesz politikusai?

A NER rendszerében egyedül az érvényesült, aki lojális volt a Fideszhez, a NER-hez. Az juthatott közpénzhez, állami megrendeléshez, támogatáshoz, TAO-s forráshoz, aki Fidesz-közeli vagy konkrétan Fideszes politikust választott vezetőjének. Legyen ez önkormányzat vagy épp sportegyesület. Így oda jutott a sport világa, hogy mára nincs olyan sportegyesület, aminek nem Fideszes politikus vagy legalábbis Fideszhez köthető személy a vezetője. Azonban a helyzet megváltozott.

A Tisza kétharmados győzelmével gyökeresen új helyzet állt elő, amelyre a sportegyesületeknek is reagálniuk kell az életben maradásuk érdekében. Számos helyen már jelentkeznek az erózió jelei. Kérdés, hogy a Fidesznek van-e még ambíciója a sportban pozíciókat fenntartani és remél-e ettől valamilyen politikai hasznot, revolverezési eszközként alkalmazza-e a sportági szövetségeket a Tisza-kormánnyal szemben, vagy elengedi a szövetségek kezét? 

A Fidesz kisajátította magának a sportot is

A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség például 2011-ben választotta meg Kósa Lajost elnöknek – írja a Telex. Eddig komoly kihívója nem akadt, most viszont a május 22-i tisztújításra két kihívó is jelentkezett Telegdy Attila és Török Zoltán is összegyűjtött annyi ajánlást a tagszervezetektől, ami az elnökjelölti státuszhoz szükséges. Bár Kósa Lajos még bizakodik, hogy újabb négy évre ő marad a szövetség elnöke, de kérdés, hogy a szakértelmét értékeli-e annyira a szövetség, hogy továbbra is az ő vezetésében lássák a korcsolyázás jövőjét.

Hasonló helyzet állt elő a Magyar Tenisz Szövetségnél, ahol Lázár János képességeiről dönt majd a szövetség május 29-én. Lázár 2020-ban egy évre vállalta az elnöki posztot, miután a szintén fideszes Szűcs Lajos tetemes adósságot hagyott hátra, a konszolidáció több mint négymilliárdba került. Emellett hétmilliárd forintnyi közpénzt kellett kifizetni, hogy egy korábban vállalt tenisztornából ki tudjon hátrálni a szövetség. Állításuk szerint így tízmilliárd felett spóroltak. Kérdés, hogy ez elég-e az újrázáshoz.

A Magyar Birkózó Szövetség elnöke jelenleg Németh Szilárd Fidesz-alelnök, de a háttérben már szervezkednek a leváltására. A szakmai irányítással nem foglalkozott, így a sportági sikerek nem rajta múltak. Németh mandátuma 2028-ig, az olimpia utánig szól, de a májusi elnökségi ülésen előfordulhat, hogy felajánlja a lemondását. 

A Magyar Vívó Szövetségnél Csampa Zsolt 2012 óta elnök, akinek korábban volt kihívója Deutsch Tamás és később az olimpiai bajnok Szabó Bence is, de a tagság mindkétszer mellette állt. Az ő megbízatása is 2028-ig tart.

A Magyar Kajak-kenu Szövetségnél Schmidt Gábor volt helyettes államtitkár az elnök, aki a 2026 áprilisi választást követően bizalmi szavazást kért maga ellen, de az elnökség és később a közgyűlés is úgy döntött, hogy folytathatja. 

 Vele ellentétben Simicskó István egykori honvédelmi miniszter a Honvéd társadalmi elnöki pozíciójáról már a múlt héten lemondott, holott 2025. januárban újabb négy évre megerősítették a pozíciójában. Akkor úgy fogalmazott, hogy a távozásával tudja segíteni a Honvédot. Az olimpiai bajnok vízilabdázó, Gergely István ügyvezető most már egyedül áll a klub élén.

Vajon meddig hasznos Kispestnek Szijjártó?

A Budapest Honvéd FC Szijjártó Pétert kérte fel a fociklub vezetésére 2025 novemberében, aki szinte azonnal szponzort is hozott a csapathoz. Érdekesség, hogy nem a klub, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelentette be az érkezését.

„Szijjártó megköszönte a megtisztelő felkérést, és tudatta, hogy nem ez volt az első, azonban most először állt össze egy olyan tulajdonosi, szakmai és emberi háttér, amely lehetővé teszi, hogy két dologhoz hozzá tudjon járulni. Az egyik, hogy itt az ideje annak, hogy a Budapest Honvéd a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amit megérdemel. A másik az akadémia vezetése” – állt a minisztériumi novemberi közleményében. 

Bár Szijjártó szereti a focit, de kétséges, hogy az ő személye garantálja-e az NB-1-be feljutó klub anyagi stabilitását. Egyrészt nem tudni, hogy Leisztinger Tamásnak vannak-e még tervei Kispesten, illetve az új kormány miniszterelnöke mennyire gondolja komolyan azt a kijelentését, hogy Szijjártó Péter hazaárulást követett el és ezért bűnhődnie kell. Ez utóbbi vélhetően nem mutatna jól Kispesten.

Vajon képes megtartani a Fradit a Fidesz?

Hasonlóan problémás a helyzet a Ferencvárosnál, ahol idén októberben lesz a közgyűlés időpontja, amikor Kubatov Gáborról mondhatnak véleményt a szakosztályok vezetői és a tagság. A Fidesz talán egyik legfontosabb embere 2011 óta a zöld-fehérek elnöke, s bár a focicsapat azóta nagy sikereket ért el, de a 2024-es olimpián nem szereztek érmet a Fradi sportolói. 

 Az FTC-t vélhetően nem akarja elengedni a Fidesz, amit jól mutat, hogy a távozó Orbán-kormány utolsó közlönyében külön kitértek a Fradira: „Ha a Ferencvárosi Torna Club kezdeményezi az állam irányába fennálló kötelezettségeinek időbeli átütemezését, és ezt a jogszabályok lehetővé teszik, vizsgálja meg a kérelem kedvező elbírálásának lehetőségét.”

Azonban a Fradi szakosztályait milliárdokkal támogató MVM kétséges, hogy folytatni fogja ezt az adakozó kedvét. A Bajnokok Ligája-szereplés megoldhatná a gondokat, de a bajnokságot jelenleg a Győr vezeti. A Fradi brandje viszont túl értékes, így többen is harcba indulhatnak a megszerzéséért. 

Deutsch Tamás elhúzza a csíkot, vagy marad az MTK élén?

Deutsch Tamás esete a legösszetettebb, hiszen nemcsak az MTK elnöke 2030-ig, de a Sportegyesületek Országos Szövetségének az elnöke is, ilyenformán hatalmas állami források felett diszponált eddig. A Tisza-kormány terveiről nem tudni ezen köztestület jövőjét illetően, márpedig ez döntően befolyásolja majd mind Deutsch Tamás pozícióját és az MTK-ra gyakorolt hatását.

Deutsch Tamás testvére, Péter az MTK ügyvezető elnöke, emellett az atlétikai szövetség (MASZ) vezérigazgatója, és mint a telex.hu forrása fogalmazott, „évek óta túszul ejtette a szövetséget”. A MASZ elnöke egyébként az egykori olimpikon, Gyulai Miklós, közte és Deutsch között teljes az összhang.

Anyagi problémákról árulkodik, hogy a legutóbbi, múlt heti elnökségi ülésen sem tudták elfogadni az előző év pénzügyi beszámolóját, és az idei évi költségvetést sem, így ez a május 30-i küldöttgyűlés feladata lesz. Kérdés, hogy április 12. után bátrabbak lesznek-e a küldöttek, mint a Fidesz-kétharmadok idején. Korábban ugyanis olyan döntéseket is hoztak, melyekről nem volt információjuk. Ezt igazolja az is, hogy a tagság a mai napig nem tudja, hogy mire költötte azt az egymilliárd forintot a szövetség, amit a 2023-as világbajnokság szervezőbizottsága utalt át a MASZ-nak.

„Ha a közgyűlés nem fogadja el a beszámolókat, akkor levonom a konzekvenciát és tizenhat év után távozom” – nyilatkozta tavaly Gyulai. Akkor átment a beszámolója. 

Címlapkép: Facebook