Ez van a rogáni sorvezetőben – Így utasít a közmédia egyik vezetője
A Kontroll birtokába jutott bizonyítékok szerint a kormánypárt politikai elvárásai szerint zajlik a munka a Kunigunda utcai MTVA-székházban.
A Kontroll birtokába jutott bizonyítékok szerint a kormánypárt politikai elvárásai szerint zajlik a munka a Kunigunda utcai MTVA-székházban.
„Ha felmentek a különböző sajtótermékek oldalára, akkor majd meglátjátok, hogy mindenhol benne van, hogy történelmi jelentőségű. Nevetséges, b*szd meg, hogy kitalálnak ilyen mesterszavakat, és azt hiszik, hogy az bármit jelent – de mindegy.”
– ilyen szavakat intézett a Híradó.hu szerkesztője az egyik riporter felé egy kora márciusi értekezleten, ahol utasításokat fogalmaztak meg a médiamunkásnak, hogyan foglalkozzon az Orbán Viktor által bejelentett VOKS 2025 szavazással. A Kontroll.hu birtokába került hangfelvétel alapján kiderült, a közmédia munkatársai a kormánypártoknak kedvező módon irányították rá a figyelmet a VOKS 2025 kampányára.
Mit láttunk eddig?
Pénteken zárult le a kormány „véleménynyilvánító szavazása” az ukrán uniós csatlakozás kérdésében. A politikai kampányban minden eszközt bevetett a Fidesz-KDNP: poloskázás Orbán Viktortól, AI-videók, a Harcosok Klubja összehívása, kormánypárti politikusok fórumai, de Szentkirályi Alexandra csomagtartós performansza is mutatta, komoly árat is képes fizetni a kormánypárt, hogy Ukrajna-kérdéséről szóljon a közbeszéd.
Az MTVA hírszolgáltatása, illetve a Híradó.hu is rendkívüli részletességgel, gyakorisággal ismertette a kormány álláspontját. Bár véleményt kértek a választóktól, a kormányzati kampány a “Nem” választ jelölte meg támogatandónak, mint később kiderül, ez a helyesnek vélt válasz a magyar „sorskérdésben”.
Az MTVA a kormány fókuszában lévő ügyekben rendszeresen olyan megszólalókat, „szakértőket”, vagy a kormány által szövevényes módon finanszírozott intézetek elemzéseit használták fel, ami rendre megerősítette a kormány főbb üzenetét. Az Alapjogokért Központ, a Századvég vagy a Nézőpont Intézet összefonódásait már alaposan feltárta a sajtó. Ezzel szemben a kormányzattal kritikus álláspontok mérsékelten, zanzásítva kapnak helyet, az ellenzéki politikusok szökőévente kapnak élő megszólalási lehetőséget a stúdióban. Ez megágyaz annak, hogy a nézők túlnyomó többségben csak a kormányzati narratívával, illetve azt megerősítő tartalmakkal találkoznak.
Hívni kell Kiszellyt
Nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette márciusban a „véleménynyilvánító szavazást”, a szerkesztő már sorvezetővel ismertette a kollégáit, fel kell hívni Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját.
„Tehát Kiszelly: történelmi jelentőségű Orbán Viktornak az izéje, ez a történelmi jelentőség, ezt el fogják mondani. Deák Dániel elemzésében is benne volt. Ez a narratíva, ez történelmi jelentőségű, hogy megkérdezik az embereket egy másik Európai Unióhoz csatlakozó tagállam jövőjéről. Kiszelly Zoltán elvtársunkat vagy valakit hívjunk fel!”
– hangzott el az utasítás az MTVA munkatársa felé.
A beszélgetés egy másik pontján Deák Dánielt, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét is idézik, aki egy elemzésben már hangsúlyozta a véleménynyilvánító szavazás fontosságát, és rá rímelve Kiszelly Zoltán fog beszélni.
„El fogja mondani azt, hogy történelmi jelentőségű, mert ez van a 'rogáni' sorvezetőben. (...) A narratíva legyen benne, azt meg a Kiszelly amúgy is tudja.”
– fűzte hozzá a szerkesztő.
Az elemzést tehát el kell készíteni a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter elvárásaival összeegyeztethető módon.
„A másik meg, ami fontos, nyilván az, amit Orbán mondott, ez is az elvárás, hogy ez is meg legyen elemeztetve, hogy mi vagyunk az első ilyen szereplő az Európai Unióban, aki egy másik csatlakozó tagállammal kapcsolatban kikéri az emberek véleményét. Ez fontos. Nem népszavazás, nem népszavazás!”
A munkatársak közötti beszélgetésen saját szempontjaikról is beszélnek, miszerint szerintük a miniszterelnök maga sem tartotta valószínűnek egy valódi népszavazás sikerét, de ez a szempont nem jelent meg a közmédia későbbi híradásaiban. A beszélgetés egy pontján lényegében kinevetik az MTVA-ban, amit a kormányzati kommunikáció „sorskérdésként” kezelne.
„Ha felmentek a különböző sajtótermékek oldalára, akkor majd meglátjátok, hogy mindenhol benne van, hogy történelmi jelentőségű. Nevetséges, b*szd meg, hogy kitalálnak ilyen mesterszavakat, és azt hiszik, hogy az bármit jelent – de mindegy.”
– fűzte hozzá a szerkesztő.
A közmédia Etikai Kódexe
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Etikai Kódexe a következőket fogalmazza meg a közszolgálatiság alapvető működésről, a „Mire való a közszolgálati médiaszolgáltatás?” fejezetben.
„A média azon elsődleges fórum, amely lehetőséget ad az egyes vélemények ütköztetésére, az eredeti forrásból nyerhető információk megismerésére és az olyan önálló, elegendő és megalapozott ismeretre támaszkodó véleményformálásra, amelynek segítségével a politikában és a civil közösségekben egyaránt átgondolt döntések születhetnek. A média e demokratikus feladata nem kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatóra terhel kötelezettséget, de a közszolgálati média szerepe mégis kiemelkedő, hiszen számára a pontos, pártatlan, alapos, gyors és széles körű tájékoztatás alapvető követelmény”
A dokumentum később így folytatódik:
„A közszolgálati médiaszolgáltatás céljait szolgáló műsorkészítők önállóságuk megőrzése érdekében illetékes vezetőiken kívül nem kaphatnak és fogadhatnak el utasításokat, legfőképpen a közmédiarendszeren kívüli személyektől. Amennyiben a közmédiarendszerben dolgozó műsorkészítőt a műsorkészítés, műsormegrendelés, műsorszerkesztés folyamán munkahelyi vezetőinek utasításain kívül más személy kívánja befolyásolni, azonnal értesíti munkahelyi vezetőjét, aki az esetet haladéktalanul kivizsgálja.”
A birtokunkba került hangfelvétel alapján kiderül, más ügyekben is politikai elvárások szerint végezték a munkájukat, ennek feldolgozását folytatja szerkesztőségünk.
