Önazonossági törvény: Mezőkeresztes az első fecske
Mezőkeresztes lett az első település Magyarországon, amely kihasználva a „helyi önazonosság védelméről” szóló új törvényt, olyan rendeletet alkotott, amely az önkormányzat kizárólagos elővásárlási jogát rögzíti minden helyi ingatlanügylet esetén. A lépés már önmagában is kérdéseket vet fel, de különösen visszásnak tűnik a polgármester korábbi romaellenes kijelentéseinek fényében.
Mezőkeresztes lett az első település Magyarországon, amely kihasználva a „helyi önazonosság védelméről” szóló új törvényt, olyan rendeletet alkotott, amely az önkormányzat kizárólagos elővásárlási jogát rögzíti minden helyi ingatlanügylet esetén. A lépés már önmagában is kérdéseket vet fel, de különösen visszásnak tűnik a polgármester korábbi romaellenes kijelentéseinek fényében.
A mezőkeresztesi képviselő-testület június 27-én fogadta el azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy minden eladó ingatlan esetében kizárólag az önkormányzat gyakorolhasson elővásárlási jogot, megelőzve a helyben lakókat – írta a HVG. A döntés hivatalos indoka a „helyi közösség megőrzése”, valamint az, hogy a település „személyes jellegét megvédjék az idegen betelepülőkkel szemben”. A július 1-jén hatályba lépett országos kerettörvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy ilyen típusú helyi szabályozást vezessenek be.
A jogszabály értelmében az eladó köteles bejelenteni az önkormányzatnak a szerződés részleteit, amely ezután 75-90 napon belül dönthet az elővásárlási jog gyakorlásáról. Ha él vele, az eredeti ajánlat szerint megveszi az ingatlant – ha nem, akkor az adásvétel a meghirdetett feltételekkel megtörténhet.
A hivatalos érveléssel szemben azonban a számok nem támasztják alá, hogy Mezőkeresztes különösen nagy betelepülési nyomás alatt állna.
Az elmúlt húsz évben a város lakossága mintegy hatszáz fővel csökkent: a 2000-es évek elején még több mint 4100-an éltek itt, mára ez a szám 3500 alá esett. Vagyis nem az új beköltözők, hanem a kivándorlás és az elöregedés jelentik a fő problémát – ennek fényében különösen nehezen értelmezhető az a törekvés, amely szűkíteni próbálja az ingatlanpiacot, és elriasztja a külső vevőket.
Ráadásul a rendelet nem csupán az úgynevezett „idegen” vevőket érinti, hanem a helyi lakosokat is: a magánszemélyek elővásárlási jogát ugyanis az önkormányzat kizárólagos jogává tették.
A legnagyobb aggodalmat azonban nem az ingatlanpiaci hatások, hanem a rendelet mögött húzódó politikai és társadalmi motivációk keltik. A jelenlegi polgármester, Majoros János ugyanis 2015-ben nyíltan romaellenes nyilatkozatot tett
a város hivatalos önkormányzati lapjában, ahol arra kérte a lakosságot, hogy ne adjanak el házakat „más településről érkező roma nemzetiségű személyeknek”.
Az ügy végül az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé került, amely 100 ezer forintos bírságot szabott ki, és kötelezte a polgármestert nyilvános bocsánatkérésre. Bár Majoros azóta nem tett ilyen egyértelmű kijelentéseket, az új rendelet célja és irányultsága nehezen választható el attól a retorikától, amely szerint „a helyieket kell védeni a kívülről érkezőkkel szemben”.
