A KSH szerint lassul az infláció – csak épp a pénztárcánk nem érzi

Bár a KSH friss adatai szerint októberben nem emelkedtek tovább az árak Magyarországon, az éves drágulás mértéke továbbra is jelentős: a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a karácsonyi szezon alatt idén is mélyen a pénztárcába kell majd nyúlni – különösen, mivel az ünnepi bevásárláskor jellemző élelmiszerek és ajándéktételek ára jóval az átlag felett nőtt.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az élelmiszerek éves szinten 3,9 százalékkal drágultak, de több, a karácsonyi asztalon is gyakori termék – például a tojás, a csokoládé vagy a kávé – ennél jóval nagyobb mértékben. A szolgáltatások 6,7, a háztartási energia 10,7, míg a tartós fogyasztási cikkek 2,4 százalékkal kerültek többe, mint egy éve.

Havi szinten enyhe, 0,1 százalékos csökkenést mértek az élelmiszerárakban, főként az idényjellegű zöldségek és gyümölcsök olcsóbbodása miatt. Ugyanakkor néhány termék ára jelentősen visszaesett az előző évhez képest – a margarin 27,8, a liszt 14,8, a tejtermékek 10, a tej pedig 8,9 százalékkal lett olcsóbb. A HVG összefoglalója szerint ez a legalacsonyabb éves élelmiszer-infláció tavaly október óta, ami azt mutatja, hogy az áremelkedés üteme tovább lassul, még ha a vásárlók ebből egyelőre keveset is érzékelnek.

Árstopok és beavatkozások

A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy a kormány a korábbi harminc alapélelmiszeren túl további tizennégy termékre terjeszti ki az árstopot – a döntés logikája azonban a piaci folyamatok alapján nem egyértelmű. Hasonló beavatkozás történt a gyógyszerpiacon is: a gyártók „önkéntes” árkorlátozást vállaltak épp azoknál a készítményeknél, amelyekből a KSH az inflációs adatokat számolja. Mindez statisztikaként jól mutat, de torzítja a valódi képet. A gyógyszerek ennek ellenére 5,9 százalékkal drágábbak, mint egy évvel korábban.

Üzemanyag és szolgáltatások

Az üzemanyagárak októberben 2,2 százalékkal voltak alacsonyabbak a tavalyihoz képest, és egy hónap alatt is 1,1 százalékos csökkenést mértek – ez segítette az infláció lassulását. A szolgáltatásoknál viszont továbbra is erős a drágulás: a telefon- és internetszolgáltatások díjai 11,3 százalékkal, a banki és egyéb szolgáltatások közel 5 százalékkal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkek ára ezzel szemben visszafogottabban nőtt: a bútoroknál és háztartási gépeknél 2–3 százalékos drágulást, az elektronikai termékeknél pedig 1,9 százalékos áresést mért a KSH – amit a forint erősödése is segített.

Uniós összevetésben még mindig elöl

Az októberi infláció az EU harmadik–negyedik legmagasabbja, csak Észtországban mértek nagyobb drágulást. A kormány éves szinten 4,7 százalékos inflációval számol, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az árkorlátozások 1–1,1 százalékponttal mérséklik a mutatót. A jegybank továbbra is 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, mert a mesterségesen visszafogott árak mögött továbbra is jelentős inflációs nyomás van.

2025 tavaszára újabb lassulás jöhet

A HVG által idézett elemzők szerint a bázishatás miatt a következő hónapokban tovább lassulhat a drágulás. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy látja, hogy 2025 február–márciusára akár 2,6 százalékra is visszaeshet az infláció. Ugyanakkor figyelmeztetett: a választási kampány idején várható kormányzati költekezés és a lakosság tartósan magas inflációs érzete újabb hullámot indíthat el.

Fotó: PixaBay