Jó nagyot csúsztatott Lázár János, amikor a közvagyon ellopását próbálta cáfolni

A miniszter egy “Lázárinfó Extra” keretein belül válaszolt egy április végén, Pécsen kapott kérdésre a NER-esek által széthordott közvagyonról. A mostani válaszában azonban nem bontotta ki az igazság minden részletét: megfeledkezett az inflációról és az uniós támogatásokról.

Április 24-én tették fel a kérdést Pécsen a közönség soraiból Lázárnak: “Mi lett az összes többi NER-esek által széthordott vagyonnal?”. A közlekedési miniszter erre akkor egy kitérő választ adott, most pedig arról beszélt a hétvégén közzétett videójában, hogy amikor 2010-ben átvették a kormányzást, az összes magyar ember vagyona 10 ezer milliárd forint volt, most viszont 25 ezer milliárd forint. 

Lázár szerinte ez azt igazolja, hogy nem loptak a közvagyonból a NER alatt. 

Érvelése szerint nem hordhatták szét a vagyont, hanem összerakták azt, másként nem növekedhetett volna több mint duplájára a közvagyon. Viszont csakúgy, mint Grabowski a Macskafogó 2-ben, Lázár János is megfeledkezik az infláció tényéről. Márpedig nem elhanyagolható adat a közvagyon tekintetében sem a pénzromlás, főleg akkor, ha egy 15 éves időtávra tekintünk vissza. A Bankmonitor inflációkalkulátora szerint 2010-ben 100 000 forint értéke, ma 2025-ben 198 915 forint értékének felelne meg. 

Tehát ha csupán a duplájára növekedett volna a közvagyon értéke, az annyit jelentene, hogy semmilyen változás nem történt, csak megtartotta az értékét. Ezen felül csupán 5000 milliárdos vagyongyarapodásról beszélhetünk, ami három és félszerese egyetlen ember, Mészáros Lőrinc vagyongyarapodásának.

Érdemes még megemlíteni az Európai Uniós támogatásokat is – hívta fel a figyelmet a 444. 2010 és 2022 között Magyarország mintegy 71 milliárd eurónyi uniós támogatást kapott, amelyből az állam közös EU-kasszába befizetett hozzájárulásának levonása után nettó 55–56 milliárd euró maradt az országban. Ez az összeg a 300-400 forintos euró árfolyamtól függően 16,5–22 ezer milliárd forintot jelent. A pénzek jelentős része természetesen nem közvetlenül a közvagyonban jelent meg, hanem a fejlesztések és beruházások kivitelezőihez, magáncégekhez és alvállalkozóikhoz került, például munkadíjként, nyereségként vagy eszközbeszerzések révén.

Így kijelenthető az, hogy az a két és félszeres közvagyon növekedés, amiről Lázár János büszkén mesél a Facebook-videójában, mindössze az infláció mértékével és az EU-s támogatások töredékével nőtt az elmúlt 15 évben.

Fotó: illusztráció / Kontroll