Két volt miniszter, Lázár János és Nagy Márton írta alá a költségvetés azon részét, amiből hiányzik 286 milliárdnyi kiadás

Lázár János, korábbi építési és közlekedési miniszter, valamint Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter is aláírta az idei költségvetés azon fejezeteit, amelyekből a jelenlegi információk szerint összesen 286 milliárd forintnyi, az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) kapcsolódó kiadás hiányzik. Az aláírások alapján elvileg személyes felelősséget is vállaltak a dokumentumok tartalmáért, így egy esetleges vizsgálat során az ő szerepük kerülhet előtérbe.

Több, egymásnak ellentmondó információ is napvilágot látott arról, miért nem szerepelnek ezek a kiadások a költségvetésben:

• az egyik értelmezés szerint az ÉKM leadta a költségigényeit, de a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) „egyenlegjavítási céllal” tudatosan kihagyott bizonyos tételeket a költségvetésből, ami egyes források szerint akár szándékos torzításnak is tekinthető;

• a másik verzió szerint kormánydöntés született arról, hogy az ÉKM-nek újra kell tárgyalnia több nagy projektet – köztük az autópálya-koncessziót és a Budapest–Belgrád vasút finanszírozását –, de ez nem történt meg, ezért a tételek nem kerültek be a végleges költségvetésbe.

Ez utóbbi értelmezés szerint 2025 elején a kormány már számolt a költségvetési hiány növekedésével, és bizonyos kiadásokat inkább 2027-re halasztott volna, például a Budapest–Belgrád projekt és az autópálya-koncesszió egyes részeit. A halasztás azonban nem valósult meg, így az átadás-átvétel során derült ki a 286 milliárdos hiány.

Szükség van 286 milliárd új forrásra

A kormányzati oldal képviselői szerint a korábbi kabinet meghamisította a költségvetést, amelyből három, összesen 286 milliárd forintos tétel hiányzik. A Fidesz-frakció ezzel szemben azt állítja, hogy az érintett összegekről az átadás-átvétel során megfelelő tájékoztatást adtak.

A sajtó által megszerzett átadás-átvételi dokumentum valóban azt tartalmazza, hogy az ÉKM három kiadási tétele nincs fedezettel ellátva az idei költségvetésben. A költségvetési törvény áttekintése alapján ezek az összegek valóban nem jelennek meg a megfelelő fejezetekben.

A költségvetés fejezeti indoklásaiban minden területnél szerepelnek a felelős vezetők aláírásai, akik a tartalomért felelősséget vállalnak. Az átadás-átvételi dokumentum szerint a hiányzó tételek a következő területeket érintik:

• kettő az Építési és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez tartozik (gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja, valamint a Budapest–Belgrád vasút);

• egy pedig az állami beruházások fejezetében szerepelne (iváncsai iparvágány).

A költségvetés fejezeti indoklásainak fedlapjai tartalmazzák az aláírók neveit, akik az adott fejezetekért felelősek.
A jelenlegi értelmezések szerint a hiány mögött két lehetőség áll: vagy adminisztratív hiba történt, vagy tudatos döntés következtében maradtak ki a tételek.

Senki nem állítja, hogy hiba történt
A megszólaló, korábbi kormányzati háttérhez kötődő források szerint a történetnek két fő magyarázata van, de egyik sem tekinti véletlen hibának a hiányt.

Az egyik verzió szerint az ÉKM leadta a költségigényeket, de az NGM jelezte, hogy bizonyos tételeket nem építenek be a költségvetésbe „egyenlegjavító célból”. A terv az lehetett, hogy ezeket később, a választások után pótolják.
Ez azonban azt eredményezte volna, hogy a költségvetési hiány később hirtelen nő, amit a döntéshozók akkor még vállalhatónak tartottak, mivel számoltak egy későbbi költségvetési átalakítással.

A másik verzió szerint az ÉKM nem hajtotta végre a rá vonatkozó kormányzati döntéseket, például a Budapest–Belgrád projekt és az autópálya-koncesszió újratárgyalását. Ebben az értelmezésben a hiány abból adódik, hogy a vállalt költségcsökkentések vagy halasztások nem valósultak meg.
Egyes források szerint a választás utáni helyzetben már az lett volna a kérdés, hogy a kieső több százmilliárd forintot ki finanszírozza végül, és milyen formában.

A Budapest–Belgrád kiadásaiból több mint százmilliárd hiányzik

A költségvetési fejezeti dokumentumok alapján a legnagyobb eltérés a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjánál jelentkezik, ahol 175,57 milliárd forint hiányzik. A költségvetésben 210 milliárd szerepel, miközben az előző évben már 410 milliárd kifizetés történt, így eleve ismert volt, hogy a tervezett összeg alacsony lehet.

A Budapest–Belgrád vasút esetében az ÉKM szerint 87,7 milliárd forint hiányzik. A költségvetési törvény ugyan tartalmaz előirányzatot, de a fejezeti részletek alapján több mint 100 milliárd forintnyi csökkentés történt különböző jogcímeken.
A dokumentumok nem adnak egyértelmű magyarázatot arra, mi alapján történt ez a csökkentés, csak a módosított összegek szerepelnek.

A rendelkezésre álló értelmezések szerint ez vagy tudatos költségvetési átrendezés, vagy a kiadások későbbi újratárgyalásának következménye.

A Budapest–Belgrád kiadásainak lehetséges értelmezései:

• az egyik szerint az NGM csökkentette vagy zárolta a tételeket „egyenlegjavító céllal”;

• a másik szerint az ÉKM-nek kellett volna újratárgyalnia a szerződéseket, ami nem történt meg, ezért a kiadások egy része nem került be a végleges költségvetésbe.

Mészáros Lőrinc 22 milliárd helyett jóval kevesebbet kaphat
Az iváncsai iparvágány esetében a költségvetésben nem külön előirányzatként szerepel a teljes összeg. Az eredeti kormányhatározat szerint a finanszírozás az állami vasútfejlesztési keretből történt volna, ahol idén összesen 6,7 milliárd forint áll rendelkezésre több projekt között.

Ebből az iváncsai beruházásra mindössze 1 milliárd forint jut, miközben a projekt teljes értéke 22,3 milliárd forint.
A helyzet alapján felmerül, hogy:

•vagy adminisztratív hiba történt, és rossz előirányzatba került a tétel;

• vagy tudatosan nem került be a megfelelő költségvetési sorba.

A vita lényege, hogy a hiányzó források mögött hibás tervezés, mulasztás vagy szándékos költségvetési átrendezés áll-e, de egyértelmű, minden fél által elfogadott magyarázat egyelőre nincs.

Fotó: Facebook/Lázár János