Orbán Győző: „Hatvanpuszta nem luxusrezidencia, hanem gazdaság

Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző a Borsnak adott interjúban beszélt a sok vitát kiváltó Hatvanpusztáról. Szerinte a birtok körüli támadások politikai indíttatásúak, és kifejezetten fia, a miniszterelnök miatt érik őt. Azt állítja, a rendszerváltás óta sikeresen gazdálkodik, a gánti bánya bevétele fedezte a milliárdos kiadásokat.

„Közelednek a választások, és a legidősebb fiamat, aki miniszterelnök, rajtam keresztül támadják igaztalanul. Ezért.”

– mondta Orbán Győző, egyáltalán miért vállalta az interjút. Orbán Győző mezőgazdasági üzemmérnökként régóta szívügyének tekinti a majorságot, állítása szerint ezért akarta újjáépíteni, „feltámasztani”, és így megőrizni a hely történelmi örökségét.

Az ott látható fényyűzés dacára Orbán Győző szerint Hatvanpuszta soha nem luxusrezidenciának készült.

„Hatvanpuszta egy gazdaság. A semmi közepén, mint a neve is mutatja... Nagyon sok emlék fűz ide, mondhatni a fél életem, biztos ezért lett a szívügyem.”

A tervek között napelemtelep, könyvtár, vendégház és portaépület szerepel, de a fő cél, hogy újrainduljon a mezőgazdasági termelés. A vendéglakot pedig kifejezetten családi használatra tervezték.

„Ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen.”

Honnan volt pénze minderre?

Az Orbán Győző által elmondottak hitelességét árnyalják a Hadházy Ákos által már számtalan módon bemutatott építkezés, a fényűző könyvtár, étkezőcsarnok, medence. Azonban a legérdekesebb, hogy a valóság nem minden szálát bontotta ki, amikor arról beszélt, mégis miből finanszírozta az építkezést.

Orbán Győző az interjúban hangsúlyozta, a beruházásokat saját vállalkozói tevékenységéből, a gánti kőbányából és más üzleti sikereiből származó bevételekből finanszírozta.

„50 éve dolgozom a gánti kőbányában. A rendszerváltáskor összeálltunk, és megvettük. A kevés sikeres MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) egyike volt. Öten még mindig megvagyunk. 51 százaléka az enyém. Jól gazdálkodtunk. Komoly üzem lett belőle, ma hetven környékbeli családnak ad kenyeret.” – mondta, visszautasítva azokat a vádakat, hogy közpénzekből épült volna a birtok.

Érdemes feleleveníteni, hogy Orbán Győző 1992-ben jutott hozzá a gánti kőbányát működtető vállalkozáshoz. Ezt privatizációs folyamat keretében tette, és az üzletben Fideszhez közeli vállalkozások is részt vettek. A privatizáció során egy Fideszhez közeli, a párt vagyonából feltőkésített vállalkozás is tulajdonrészt szerzett a bányacégben, majd később azt jóval névérték alatt adta tovább Orbán apjának és társainak – ezt sokak mellett a Direkt36 írta.

„Tisztességesen gazdálkodtunk, nálunk nincs és nem is volt soha semmiféle „visszaosztás”, mindig minden szabályt betartunk. Közbeszerzésen nem indulunk.”

És ez sem teljesen igaz. Számtalan cikk, többek között az Átlátszó és a Direkt36 is gondosan bemutatta, hogy a gánti bányacég bár nem pályázott, de rendszeresen szállított követ állami beruházásokhoz alvállalkozóként. Ennek köszönhetően, míg más bányacégek 5-10 százalékos nyereségrátával dolgoztak, Orbán Győző bányacége közel 40 százalékos nyereséget is elért egyes években.

Fotó: Magyar Narancs