Ma 11:23

Netanjahu többségről beszél, de egyelőre egyik tömb sem tud kormányt alakítani Izraelben

Netanjahu többségről beszél, de egyelőre egyik tömb sem tud kormányt alakítani Izraelben

3Egyelőre sem Benjamin Netanjahu kormányfő szövetségeseinek, sem a Gadi Eizenkot vezette ellenzéki tömbnek nincs meg a kormányzáshoz szükséges parlamenti többsége az izraeli választás részeredményei alapján. A Likud maradhat a legnagyobb párt, az arab pártok pedig történelmi eredmény felé tartanak, támogatásukat azonban az ellenzék több vezetője már a kampányban elutasította. A szavazatokat még számolják, a mandátumeloszlás változhat.

Kedd este még az ellenzéki pártok ünnepeltek, szerda délelőttre viszont már szorosabb versenyt mutattak az izraeli választás részeredményei. A három nagy izraeli tévécsatorna első exit polljai Netanjahu táborának ötven, az Eizenkot vezette ellenzéki tömbnek 52–53 mandátumot jeleztek, az arab pártoknak pedig további 17–18 helyet, vagyis a kormánypártok kisebbségbe kerültek volna, az ellenzéknek azonban az arab pártok támogatására is szüksége lett volna a többséghez.

Az éjszaka folyamán előbb kiegyenlítődött a két nagy tömb támogatottsága a frissített becslésekben, majd a számlálás előrehaladtával Netanjahu szövetségesei kerültek előnybe. A Haaretz által közölt, hetvenszázalékos feldolgozottság melletti állás szerint a kormányfő tábora 54, az Eizenkot köré szerveződő zsidó ellenzéki pártok 47, az arab pártok pedig összesen 19 mandátumra számíthattak.

A 120 tagú kneszetben 61 képviselő kell az abszolút többséghez, vagyis ezen az álláson egyik nagy tömb sem tudna önállóan többségi kormányt alakítani. A Likud ugyanakkor ezekben a részeredményekben is a legnagyobb párt maradt. A Haaretz több mint 66 százalékos feldolgozottságnál 27 mandátumot jelzett neki, Eizenkot új pártjának, a Jasarnak pedig 21-et. A Likud 2022-ben 32 képviselői helyet szerzett, Netanjahu akkor végül 64 mandátumra támaszkodó koalíciót hozott létre.

Most a részvétel is magasabb volt, a választási bizottság adatai szerint az urnazárás idején 77,7 százalékon állt, ami 1999 óta a legmagasabb érték volt ebben az időpontban.

868006471_1604118758156583_8805798675079972354_n.jpg
Szavazóhelyiség Izraelben a 2026. októberi parlamenti választáson. (Fotó:Anat Rosen / Facebook)

Ez volt az első parlamenti választás a Hamász 2023. október 7-i támadása és az azt követő események óta. A kampányban a biztonságpolitika mellett a támadást megelőző mulasztások kivizsgálása, a katonai szolgálat terheinek elosztása, az igazságszolgáltatás átalakítása és Izrael nemzetközi helyzete is szerepet kapott. Eizenkot, aki korábban a hadsereg vezérkari főnöke volt, pártjával az általános hadkötelezettséget és az október 7-i kudarcok állami vizsgálóbizottság általi feltárását is szorgalmazta.

A kormányalakítás egyik legfontosabb kérdése most az, hogy az ellenzéki vezetők hajlandók lesznek-e változtatni az arab pártokkal kapcsolatos álláspontjukon: Eizenkot és több szövetségese a kampányban kizárta az együttműködést, közös értékek hiányára hivatkozva, a baloldali Demokraták vezetője, Jair Golan azonban már akkor is nyitott volt rá.

Golan szerda reggel ismét közös kormányalakításra szólította fel az ellenzéket és az arab pártokat. Azt írta, hogy aki figyelmen kívül hagyja az arab állampolgárok szavazatait, az Netanjahunak engedi át a kezdeményezést, szerinte most lehetőség van egy olyan kormány létrehozására, amelyben az arab állampolgárok képviselői is partnerek.

Az arab többségű Közös Lista és a Manszúr Abbász vezette Ra'am a részeredmények alapján jelentősen növelheti parlamenti súlyát, a két formációnak az előző kneszetben összesen tíz képviselője volt. A Ra'am 2021 és 2022 között már részt vett a Netanjahu nélküli koalícióban, a mostani állás szerint azonban az ellenzéki tömbnek várhatóan vele együtt sem lenne meg a 61 mandátuma. A többséghez így a Közös Listával is meg kellene állapodni, ez azonban komoly politikai akadályokba ütközhet, mivel a pártszövetség elutasítja, hogy Izraelt zsidó államként határozzák meg, helyette valamennyi állampolgár egyenlőségére építené az állam berendezkedését. Az ellenzék több vezetője korábban élesen bírálta ezt az álláspontot, most mégis a lista támogatására szorulhat Netanjahu leváltásához.

Másik lehetőségként egy Netanjahuval kötött egységkormány is felmerülhet, ha a pártok el akarják kerülni az újabb választást, és nem sikerül a két tábor közötti átrendeződéssel többséget kialakítani, viszont az arab pártoknak szintén érdekük lehet megállapodásra jutni, hiszen ezzel parlamenti befolyásra válthatnák az eddigi legjobb eredményüket, amelyet egy újabb választáson ismét meg kellene védeniük.

A Közös Lista vezetője, Júszuf Dzsabarín jelezte, hogy kész segíteni Netanjahu leváltását, és zsidó–arab politikai partnerséget sürgetett. Beszámolók szerint a lista azt is felvetette, hogy kormányzati részvétel nélkül biztosítana parlamenti hátteret egy Netanjahu nélküli kabinetnek, például úgy, hogy egy bizalmi szavazáson nem voksolna ellene. Az ellenzéken belül is elhangzott már utalás kisebbségi kormányra, amikor Jair Lapid korábbi miniszterelnök arról beszélt, hogy az új koalíció az első napon még nem feltétlenül lenne széles, később azonban bővíthetnék. A vele közös Együtt formációban induló Naftali Bennett ugyanakkor korábban szintén kizárta, hogy arab pártok támogatására építsen kormányt.

867575301_1546079340886383_8579990462389960273_n.jpeg
Ünnep a Közös Lista eredményváróján. (Fotó: Al Jazeera English / Facebook)

A választás napján az arab településeken több helyről hosszú sorokat és fennakadásokat jelentettek, sőt, a Haaretz szerint egy civil jogvédő szervezet szándékos lassítás gyanújára figyelmeztette a választási bizottságot, Netanjahu pedig egy választóknak küldött hangüzenetben a baloldalt és az arab pártokat a választás „ellopásának” szándékával vádolta. A közölt beszámolók ezt a vádat nem támasztották alá bizonyítékkal.

A teljes eredményre még várni kell, utána Jichák Hercog államfő egyeztet a pártvezetőkkel, és azt bízza meg kormányalakítással, akinek megítélése szerint a legjobb esélye van erre. A felkért jelöltnek először 28 napja lesz megállapodni, ezt az elnök további tizennégy nappal meghosszabbíthatja.

Ha egyik jelölt sem jár sikerrel, újabb választás következhet, addig pedig a jelenlegi kabinet marad ügyvezetőként hivatalban. Izraelben 2019 és 2022 között már öt parlamenti választást tartottak, mert a pártok többször sem tudtak tartós kormánytöbbséget kialakítani.

Fotó: Benjamin Netanyahu / Facebook

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Kapcsolódó tartalmak