Megfizethető lakások helyett újabb luxuslakóparkokra mehet az állami programból

Hangzatos kormányzati kezdeményezés a tavaly decemberben kikiáltott Lakhatási Tőkeprogram, amelynek papíron az a célja, hogy hat év alatt legalább 30 ezer új lakás, bérlakás és kollégium épüljön fel Magyarországon. A 300 milliárd forintra növelt állami keretből alapkezelők kaptak tőkeinjekciót, amelyhez saját pénzt és banki hitelt kell hozzáadniuk. – írta a Telex.

A tervek szerint akár ezermilliárd forintnyi ingatlanfejlesztés indulhat el, a valóságban azonban kevés garancia van arra, hogy ebből valóban megfizethető lakások születnek. A pályázat nyertesei között bankok, nagy ingatlanfejlesztők, és ahogy már megszokhattuk, a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége is megjelenik.

A konstrukció egyszerű és hangzatos: az állam 5–20 milliárd forintnyi forrást ad az alapkezelőknek, akiknek ezt saját tőkével és hitelekkel kell kiegészíteniük. A cél, hogy a hazai ingatlanpiacon kínálati bővülés legyen, azaz több lakás épüljön, és így – elvben – mérséklődjön az árnyomás. Ez a program a keresleti oldalt élénkítő Otthon Start hitel mellé érkezett, hogy a kettő együtt kezelje a lakhatási válságot – ezzel burkoltan elismerte a kormány a problémát is.

A forrásért jelentkező húsz alapkezelő közülük tizenkilenc kapta meg a támogatást. A lista nem okoz nagy meglepetéseket:
A nagybankok – Erste, OTP, MBH – mellett olyan ingatlanfejlesztő óriások jutottak forráshoz, mint a Biggeorge Property, vagy Jellinek Dániel Indotek-csoportja. És persze ott van Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz István Gránit Bankjának alapkezelője is.

A programból csak új lakások, bérlakások és kollégiumok építésére fordíthatnak a beruházók – kizárólag Magyarországon.

A gond csak az, hogy nincs kikötés arra vonatkozóan, milyen árkategóriában és milyen helyszínen valósulnak meg a fejlesztések. A döntés teljes egészében az alapkezelők kezében van.

Piaci logika szerint pedig nyilvánvalóan nem a fejlesztésre váró szabolcsi települések, hanem Budapest és a nagyvárosok lesznek a célpontok.

Buda Sándor, a Nemzeti Tőkeholding vezetője korábban egy interjúban úgy számolt, a pénz 70 százaléka a fővárosban landolhat. Vidékre tehát jóval kevesebb jut, pedig épp ott lenne égető szükség megfizethető otthonokra és ingatlanfejlesztésekre.

Tiborcz István pedig korábban a Mandinernek adott interjúban beszélt arról, hogy Budapesten, főként a külső kerületekben kellene „városközpont-szerű” lakókomplexumokat építeni, ahol a lakhatás mellett üzletek és közösségi funkciók is helyet kapnak. Szerinte akár 1,1–1,2 millió forintos négyzetméterár mellett is lehetne „megfizethető” lakást kínálni. Hogy ez kinek számít megfizethetőnek, az már más kérdés – főleg egy átlag magyar bérből élő család számára.

Ám az irónia ebben a történetben is tetten érhető, ugyanis Tiborcz és üzlettársa, Garancsi István korábban irodaházakat építettek, amelyeket végül az állam vásárolt fel mintegy 700 milliárd forintért – szakértők szerint jócskán túlárazva. Most ugyanez a kör ígéri, hogy közpénzből hirtelen „olcsóbb” lakásokat hoznak létre.

Az első új otthonok legkorábban 2026 végén készülhetnek el, de a tervezőasztalról már 2025 végén is megjelenhetnek projektek.