Kármán András átláthatóbb költségvetést és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát ígér

Kármán András leendő pénzügyminiszter szerint a következő időszakban újra kell indítani a növekedést, kiszámíthatóbb szabályozási környezetet kell teremteni, és olyan makrogazdasági pályára kell állítani az országot, amely később az euró bevezetését is lehetővé teszi majd.

Kármán a miniszteri meghallgatásán beszélt arról is, hogy kettéválasztanák a pénzügyi és a gazdaságfejlesztési feladatokat, és tiszta profilú Pénzügyminisztérium jönne létre. Ezután bemutatta Barabás Gyulát is, aki az államháztartásért felelne államtitkárként. Barabás az elmúlt közel húsz évben az OTP-nél dolgozott, korábban pedig Kármánnal együtt a Magyar Nemzeti Bankban voltak kollégák.

„Időbe, évekbe fog telni, mire az irányváltás meghozza a várt eredményeket” – mondta.

A miniszterjelölt az expozéjában kiemelte, hogy a magyar gazdaság leszakadt az uniós és térségbeli országoktól, az eddigi gazdaságpolitika pedig kifejezetten mennyiségi szemléletű volt. Mint mondta, bár nőtt a foglalkoztatottság és az ipari beruházások száma, a modell összességében egy összeszerelő-üzem logikájára épült, ezzel szemben az új gazdasági modellben a termelékenység növelésére, a képzett munkaerőre és a nagyobb hozzáadott értéket előállító, innovatív kis- és középvállalkozásokra helyeznék a hangsúlyt.

Kármán azt is hangsúlyozta, hogy az államnak több forrást kellene frdítania oktatásra, képzésre és egészségügyre, de ezek hatása csak évek múlva jelentkezik. Addig is viszont vissza kell szerezni a piaci szereplők bizalmát, kiszámíthatóvá kell tenni a szabályozási környezetet, és biztosítani kell a jogbiztonságot, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, valamint elegendő felkészülési időt a szabályváltozások előtt. Továbbá megjegyezte, hogy szakítanának az eddigi gyakorlattal, és a 2027-es költségvetést ősszel, október végén nyújtanák be. Mindezt azzal indokolta, hogy akkor már reálisabban látják az államháztartás állapotát. Azt is mondta, hogy megfelelő tartalékkal terveznének, és növelnék a költségvetés átláthatóságát.

A miniszterjelölt bírálta az előző kormány költségvetési gyakorlatát is, ugyanis kiemelte, hogy tavaly 46-szor módosították a költségvetést, és 2200 milliárd forintról döntöttek egyedi kormánydöntéseken keresztül, a parlamenti jogköröket megkerülve.

„A kormány nem az országgyűlés döntései alapján költötte az állampolgárok pénzét, pedig ez jogos elvárás lenne” – fűzte be kritikakaként Kármán.

Kármán szerint a jövőben négyéves pályában gondolkodnának, mert a rövid távú fiskális politika választási költekezéshez és ad hoc döntésekhez vezethet. Az államkassza helyzetét szerinte jelzi, hogy a költségvetés április végén már az éves hiánycél 70,7 százalékánál járt, ha a kormány által szóban módosított, 5000 milliárd forintos célt vesszük alapul. A költségvetési törvényben rögzített 4220 milliárdos célhoz képest viszont már 91 százalékon állt a hiány.

„Felülvizsgáljuk az idei költségvetést” – jegyezte meg.

A növekedés beindítása érdekében csökkentenék a vállalkozások adminisztrációs terheit, visszavezetnék a katát, a vállalati adózásban pedig megszüntetnék azokat a torzításokat, amelyek egyes szereplőket előnyhöz juttatnak. A különadókkal kapcsolatban azt mondta, nem reális, hogy ezeket egyik napról a másikra megszüntessék, de idővel hozzányúlnának, és megszüntetnék az indokolatlan kedvezményeket.

A képviselői kérdésekre válaszolva Kármán azt mondta, a családtámogatási és lakástámogatási kedvezményeket megtartanák, kiemelve a kkv-k esetében a technológiai megújulást, a digitalizációt és a külföldi beszállítói láncokba való bekapcsolódást támogatnák. A beruházástámogatási rendszert is úgy alakítanák át, hogy több hazai beszállító kapcsolódhasson be a nagyvállalatok működésébe.

A vagyonadóról Kármán azt mondta, hogy annak nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentősége is lenne, mivel Magyarországon szerinte az EU-ban az egyik legnagyobb a vagyonok szélsőséges eloszlása. Az új adót 2028-tól vezethetik be, az 1 milliárd forint feletti vagyonokra. A miniszterjelölt szerint az érintettek adótervezetet kapnának a NAV-tól, amelyet módosíthatnának.

A bizottság végül kilenc igen szavazattal és két tartózkodás mellett támogatta Kármán András miniszteri jelöltségét.

Fotó: Kontroll