Orbánék még az adót is megadóztatják, jelenleg 54 adónem van érvényben

Az elmúlt bő egy évtizedben az Orbán-kormány közel egy tucat új adót vezetett be vagy emelt meg. Ennek ellenére most a nem is létező, úgynevezett Tisza-adóról indítanak majd nemzeti konzultációt, holott már létezik olyan közvélemény-kutatás, amely rámutat, hogy a magyarok támogatnák a progresszív szja-rendszer visszahozatalát és a vagyonadó kivetését is.

Európában szinte minden fejlett ország többkulcsos progresszív szja-rendszert alkalmaz, sok helyen elfogadott az extra magas jövedelem akár 50 százalék feletti adóztatása is. Egykulcsos szja-t csak az Európai Unió három gazdaságilag legfejletlenebb tagállama - Magyarország, Románia és Bulgária – vezetett be.

Ezt a rendszert hazánkban a Fidesz léptette életbe 2011-ben, holott korábban, azaz 2010 előtt még Orbán Viktor is kiállt a többkulcsos, progresszív jövedelemadó mellett – emlékeztet a Népszava.

Az Orbán-kormány mára odáig jutott, hogy a közteherviselés elleni támadásnak állítja be az egykulcsos rendszernek még a kritikáját is. A legújabb nemzeti konzultációra azonban a kabinet most magának gyártott ürügyet: a kormányközeli Index közölt egy forrás nélküli egyoldalas feljegyzést a Tisza Párt állítólagos adótervéről. Hiába jelentette ki az ellenzéki párt, hogy ez egy hamisítvány, a kormány és sajtója mind a mai napig kampányt folytat Magyar Péterék ellen, azzal vádolva őket - minden bizonyíték nélkül -, hogy a párt szja-emelést tervez. 

Azóta a Tisza nyilvánosságra hozta adóterveit, amelyek lényege, hogy a kormányváltás után a minimálbér 9 százalékkal adózna a jelenlegi 15 százalék helyett, a minimálbér és az átlagbér között pedig adójóváírást vezetnének be. A Tisza Párt az átlagbér feletti részre nem tervez egy kvázi harmadik kulcsot bevezetni. Tényleges adóemelést egyetlen ponton terveznek, ez az 5 milliárd fölötti vagyonokra kivetett évi 1 százalékos vagyonadó lenne.

A többség megadóztatná a gazdagokat 

Bár a Tisza határozottan cáfolta, hogy tervezné az átlagjövedelem feletti jövedelemrészek 15 százaléknál magasabb kulccsal való adóztatását, ugyanakkor ezt a hazai adószakma és a társadalom jelentős része is támogatná – írja az Europion piackutató cég felmérése alapján a Népszava. 

Az 1200 fős reprezentatív mintán készült kutatás eredményeiből ugyanis az derül ki, hogy a progresszív, többkulcsos adózást kis mértékben, a kiemelkedő vagyonokra kivetendő vagyonadó ötletét pedig egyértelműen támogatja a magyar közvélemény. 

Az Europion felmérése szerint a 16 év feletti lakosság 45 százaléka támogatja (ezen belül 23 százalék teljes mértékben), és csak 32 százaléka utasítja el (ezen belül 24 százalék teljes mértékben) a progresszív, többkulcsos szja ötletét. Csak a legidősebb korcsoportban (28 százalék), az érettségivel nem rendelkezők körében (31 százalék), és természetesen a kormánypártiak táborában (49 százalék) vannak az országos átlagnál többen az elképzelést mereven elutasítók.

Érdekesség, hogy még a magas jövedelműek körében is nagyobb az elképzelés támogatottsága (53 százalék), mint a közepes vagy alacsony jövedelmű háztartásokban élők körében (43 százalék). A kutatásból kiderül az is, hogy a magyarok egyébként elég magasra lőnék be azt a jövedelemsávot, ahol adott esetben indokoltnak tartanák az adókulcs emelését a jelenlegi 15 százalékos szintről. A teljes népesség 16 százaléka tartaná ezt indokoltnak a havi 750 ezer és 1 millió forint közötti bruttó jövedelmekre, és 41 százalék mindezt csak 1 millió forint bruttó felett engedné meg (22 százalék pedig sehol) – jegyzi meg a beszámolójában az Europion. 

Még az adót is adóztatják

A Jalsovszky ügyvédi iroda minden évben készít egy jelentést, hogy hol tart a magyar adónemek száma. Ez alapján megállapítható, hogy az elmúlt bő egy évtizedben a kabinet közel egy tucat új adót vezetett be vagy emelt meg, ám tavaly megkezdte ezek csökkentését: 

2025 elején már csak 54 adót találtak az előző évi, évtizedes csúcsnak számító 61-hez képest. A csökkenés oka, hogy a kormány idén megkezdte a 2022-ben bevezetett különadók egy részének kivezetését.

Ugyanakkor még mindig maradtak ellentmondások az adórendszerben – jegyzi meg közleményében az ügyvédi iroda. Több esetben ugyanis még az adót is adóztatja a kormány. Például az üzemanyagok esetében a jövedéki adóval emelt árra vetik ki az áfát, így a jövedéki adót is megadóztatják. Hasonló a helyzet a tranzakciós illetékkel, mivel ennek révén minden pénzügyi tranzakciót megadóztat az állam, így az adó megfizetését is – hívta fel a figyelmet az anomáliára a Jalsovszky ügyvédi iroda. A vállalkozásoknak ugyanis nincs más választásuk, csak átutalással fizethetik meg az adójukat, és ezek a banki átutalások sem mentesek a tranzakciós illeték alól. Vagyis, akárhányszor egy vállalkozás mondjuk áfát vagy társasági adót fizet, mindannyiszor a tranzakciós illetéket is felszámítják utána. 

Valószínűleg az emberek többsége támogatná azt is - amit a Tisza is tervez - , hogy a Fidesz változtasson azon a „találmányán”, hogy 27 százalékos általános forgalmi adót vetnek ki szinte minden termékre. Ilyen magas ÁFA-kulcs ugyanis nincs sehol a világon, csak Magyarországon.

Az Orbán-kormány tehát a jelenlegi magyar adórendszer több kényes pontját is vitára bocsáthatná, ha a mostani nemzeti konzultáció valódi célja nem az lenne, hogy a Fidesz választási mozgósítása érdekében közpénzből elkölthessenek több milliárd forintot a kormányfő aláírásával ellátott levelekre és a különböző reklámokra.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor