Kicsit hazug, kicsit kampányszagú – Hogyan vált a nemzeti konzultáció a Fidesz kommunikációs fegyverévé?

Magyarország Kormánya a kedden felfedte, mi lesz a legújabb nemzeti konzultáció első kérdése. Nincs meglepetés - a felvezetés témája csak a propagandában létezik, a kérdés és a válaszok is szakmaiatlanok. De mindig is ilyen volt ez az intézmény?

A „nemzeti konzultáció” ma már szinte elválaszthatatlan tartozéka a kormánypártnak. A fiatalabb generációknak pedig meggyőződése lehet, hogy ez mindig is azt jelentette: a Fidesz nagyon sok pénzért szégyentelenül leegyszerűsített kérdésekkel bombázza a lakosságot, pedig ez nem így van. 

Orbán Viktor először 2005-ben beszélt nemzeti konzultációról, ám akkor még egészen mást értett alatta, mint manapság; 20 évvel ezelőtt ugyanis a következő évi választási programhoz hívta segítségül az emberek véleményét. Az akkoriban ellenzékből politizáló Fidesz a 2006-os kampányának a részeként felállította a Nemzeti Konzultációs Testületet, a párt legismertebb politikusai pedig elkezdték járni az országot, és bár a hangsúly még nem ezen volt, már a postaládákban is felbukkantak a kérdőívek. 

A nemzeti konzultáció ma ismert formáját 2010 után kezdte el használni a kormány, a legújabb, októberre várható kérdőív pedig már a 15. lesz a sorban. Az évek alatt néhány, csak online formában kitölthető kérdőív is akadt, például a netadóról, de ezek még annyira sem voltak népszerűek, mint a többiek. A nemzeti konzultációkat illetően sokkal kevesebb a szabály, mint például egy népszavazás esetében, mert ott törvény köti, hogyan lehet kiírni és mit lehet kérdezni. A nemzeti konzultációk felelőse 2015-től a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a tartalmat illetően pedig az a szabály, hogy nincs szabály. 

Az elmúlt pár évben már rutinná vált, hogy a nemzeti konzultációt grandiózus kampány kíséri, amelynek keretében gyakran maga a miniszterelnök buzdítja arra a népet, hogy emeljék fel a tollat és válaszoljanak a kérdésekre. Emiatt, illetve hát a kissé őszintétlen kérdések miatt állt elő az a helyzet, hogy a kérdőíveket leginkább a fideszes szavazók töltik ki, az ellenzéki érzelmű állampolgárok legfeljebb rajzolgatnak rá, vagy Semjén Zsoltnak küldenek üzenetet. 

Mikről konzultált a Fidesz 2010 óta? 

2010-ben a nyugdíjas állampolgárok kaptak még csak konzultációs kérdőíveket, amelyek segítségével a nyugdíjakról és a különböző egyéb támogatásokról mondhatták el a véleményüket. A Fidesz arra volt kíváncsi, a nyugdíjasok hogyan ítélik meg a saját helyzetüket, mik okozzák a legnagyobb problémát és miken kellene még változtatni. Ez volt az a konzultáció, aminek a költségeit még a Fidesz állta, ami sokak számára már elképzelhetetlennek tűnik. Sőt, Szijjártó Péter egyenesen úgy fogalmazott, azért ők állják a költségeket, mert 

„nem akarják követni a szocialista kormányoknak azt a szokását, hogy a választások közeledtével közpénzeket költenek állami intézmények, kormányzati szervek reklámjaira”.

2011 februárjában aztán az alkotmányozási kampány részeként postázta ki a kormány az Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről nevezetű kérdőívet – a Miniszterelnökség ezt már az államkasszából finanszírozta. E konzultáció során már három kérdésben is megjelenik a később oly’ nagy jelentőséget kapó család- illetve gyermekvédelem, a 13. kérdésnél pedig minden kitöltő elengedhette a fantáziáját és három sorban megfogalmazhatta, milyen értékeket kellene még megvédenie az új alkotmánynak. 

2011-ben érkezett meg a szociális konzultáció is, amelynek a kérdései viszonylag tárgyilagosak voltak, a valóságalapot nem teljesen nélkülözve. Ebben a konzultációs kérdőívben már megjelent a rezsicsökkentésre illetve a közmunkára való utalás, de a devizahitelekkel és a nyugdíjakkal kapcsolatban is volt kérdés. 2012 decemberében, vagyis több, mint egy év múlva postázták ki a gazdasági konzultációt, amelyben leginkább adózással, munkahelyteremtéssel és minimálbérrel kapcsolatos kérdések szerepeltek. 2015 májusában érkezett az ötödik nemzeti konzultáció: az volt az első olyan kérdőív, amely már kampánykiadványnak számított. Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról: a kérdések és a válaszok is jelentősen leegyszerűsődtek, a kérdőív pedig kijelölte a következő évek kampánytémáját: a bevándorlást. 

2017 sűrű év volt, ugyanis két nemzeti konzultációt is indított a kormány. Az egyik az „Állítsuk meg Brüsszelt!” nevezetű volt, amelyben a kormány a határok védelméhez és az Európai Unió elleni fellépéshez kérte a magyarok véleményét. Már ebben a konzultációban megjelent egy olyan kérdés, amely szerint „Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon”, és ezek „működése veszélyeztetheti függetlenségünket”. Ez a tematika az idei, szuverenitásról szóló konzultációban is visszaköszönt. 

A hetedik konzultációs kérdőív is 2017-ben érkezett, és ez váltotta ki a legnagyobb visszhangot is a nemzetközi színtéren. A Stop, Soros! kampány ugyanis az állítólagos Soros-tervből idézett, a kérdések pedig valójában annyiból álltak, az emberek támogatnák-e a nem létező Soros-terv adott pontját. A Fidesz olyan hazug állításokat fogalmazott meg, mint hogy Soros György Afrikából érkező bevándorlókat kényszerítene az európai országokra vagy erőszakkal lebontatná a határkerítést. 

2018-ban érkezett a családvédelmi nemzeti konzultáció, amely csak arról érdeklődött a magyaroknál; ők is több támogatást adnának-e a magyar családoknak, ám ide is becsusszant a bevándorlás témája. 2021-ben, a koronavírus-járvány után a „járvány utáni élet” címmel küldött konzultációt a magyar kormány, a kérdések azonban vajmi kevéssé kapcsolódtak a járványhoz. 

2022 októberében a kormány az Európai Unió Oroszország ellen bevezetett szankcióival kapcsolatban indított kérdőívet, a kérdéseket és a válaszokat is a Fidesz oroszbarát politikájához igazítva. 2023-ban zajlott a szuverenitásvédelmi nemzeti konzultáció, amelyben Brüsszelt vádolta meg a kormány a magyar belügyekbe való beavatkozással. Tavaly, vagyis 2024-ben pedig a 14. nemzeti konzultáció keretein belül az új gazdaságpolitikáról kérdezte az embereket a magyar kormány, ami lényegében arról szólt, hogy szeretnének-e jobban élni.