Számháború a szegénységi küszöbbel – vesztésre áll a KSH
A Központi Statisztikai Hivatal méréseit sokáig politikai viták felett álló ténynek tekintette a közvélemény. Idén azonban megingani látszik a bizalom. Kutatók egy része ugyanis azt állítja, a hivatal évek óta furcsa, szakmailag megmagyarázhatatlan mintázatokat mutat ki a szegénységi adatokban – méghozzá pont a szegénységi küszöb fölött, papíron szebbé rajzolva a magyar valóságot.
A Központi Statisztikai Hivatal méréseit sokáig politikai viták felett álló ténynek tekintette a közvélemény. Idén azonban megingani látszik a bizalom. Kutatók egy része ugyanis azt állítja, a hivatal évek óta furcsa, szakmailag megmagyarázhatatlan mintázatokat mutat ki a szegénységi adatokban – méghozzá pont a szegénységi küszöb fölött, papíron szebbé rajzolva a magyar valóságot.
A KSH végül teljes körű felülvizsgálatot indított, aminek hétfőn hozták nyilvánosságra az eredményét. Kiderült, hogy valóban alulbecsülték a relatív jövedelmi szegénységet 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben, összesen több százezer ember élethelyzetét rajzolva optimistábbnak a valóságnál. Módszertani hibát mégsem ismertek el, és felelőst sem neveztek meg.
A probléma gyökere az, hogy a szegénységi küszöböt a mediánjövedelem 60 százalékánál húzzák meg. Aki ez alatt keres, szegénynek számít, aki felette, az nem. A KSH adataiban azonban sorra jelentek meg a furcsaságok:
2020-ban feltűnően sok egyfős háztartás jövedelme forintra pontosan a küszöb fölé került.
2021-ben és 2022-ben bizonyos jövedelmi sávok teljesen kiürültek.
2023-ban a 2000 euró alatti jövedelmek szinte eltűntek az egyfős háztartások körében.
A jelenség egyáltalán nem illeszkedik a normális statisztikai eloszláshoz. Kutatók szerint a torzulás az adattisztítás és a hiányzó értékek pótlása közben keletkezhetett.
Például a koronavírus-járvány idején a nyugdíjasok nagy része nem engedte be a számlálóbiztosokat, a KSH pedig átlagos NAV-adatokkal pótolta a hiányzó jövedelmeket. Ez viszont szisztematikusan eltolta a jövedelmeket a küszöb fölé – egy olyan eljárás, amely az Eurostat szabályaival is szembe megy.
A helyzetet súlyosítja, hogy a 2014 és 2021 közötti időszakban a háztartások 4–34 százalékánál a nettó jövedelem meghaladta a bruttót. Ez statisztikailag lehetetlen, olyan, mintha tömegek nem adót fizettek volna, hanem visszakapták volna az államtól. Erre sem a KSH, sem más nem adott kielégítő magyarázatot.
A mostani felülvizsgálat valóban pontosabb képet adhat a 2018 és 2023 közötti évekről, de a kutatók szerint továbbra is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Nem tudni például, mi történt a 2018 előtti időszakban, amikor a furcsa torlódások már elkezdődtek. Az is tisztázatlan, hogyan lehetett, hogy évekig több százezer ember „csúszott át” a küszöb felett, épp úgy, ahogy az a kormányzati narratívát erősítette.
A KSH szerint minden a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően történt, és az Eurostat is jóváhagyta az adatokat. Csakhogy az Eurostat nem ellenőrzi, hanem csak koordinálja a tagállami hivatalok munkáját, vagyis a felelősség továbbra is a statisztikai hivatalé.
