A romák alig burkolt kiszorítása az önazonosság jegyében

Egyre több önkormányzat készül arra, hogy a júliusban hatályba lépett, úgynevezett „helyi önazonosság védelméről” szóló törvény alapján rendeleteket alkosson. A cél hivatalos megfogalmazás szerint, a „közösség értékeinek és rendjének megőrzése”, a gyakorlatban azonban különféle, eddig nem látott szabályozások jelennek meg.

Abony képviselő-testülete a közelmúltban tárgyalta a koncepciót, amely többek között elővásárlási jogot biztosítana az önkormányzatnak és a helyben ingatlannal rendelkező lakosoknak, továbbá bevezetné a „mértékletes betelepülési hozzájárulást”. Ezen túl a tervezet két új pontot is tartalmaz. Óvodai vagy iskolai igazolást kérnének a kiskorú gyermekek után, valamint

meghatároznák az egy lakóra jutó minimális alapterületet, hogy korlátozzák, hány ember költözhet egy ingatlanba. A polgármester szerint a cél nem az elzárkózás, hanem az identitás megőrzése.

Mezőkeresztes volt az első település, amely élni próbált a törvény adta lehetőségekkel. A borsodi város június végén hozott rendeletet, amely elővásárlási jogot biztosított az önkormányzat számára. A szabály azonban rövid életűnek bizonyult. Augusztus elsejével ugyanis visszavonták, miután a megyei kormányhivatal törvényességi vizsgálatot indított. Így Mezőkeresztes lett az első település, amely nemcsak bevezette, hanem vissza is vonta az önazonossági rendeletét.

Bár Navracsis Tibor miniszter szerint a törvény nem a romák kiszorítására született, sajnos a nagy kép másról árulkodik. Már település is kísérletezik hasonló szabályozással. Újlengyel képviselő-testülete szintén elfogadott egy rendeletet. A Heves megyei Pélyen nem létesíthet lakcímet az, akit korábban erőszakos bűncselekmény miatt elítéltek, akivel szemben büntetőeljárás folyik, vagy aki adótartozással rendelkezik. Taktaharkányban a betelepülést középfokú végzettséghez kötötték. Egy Nógrád megyei faluban pedig félmillió forintos betelepülési hozzájárulást írtak elő, amelyet ugyan bizonyos feltételekkel vissza lehet kapni, de a szabály így is komoly szűrőként működik.

A különböző példák azt mutatják, hogy a települések eltérő módokon próbálják érvényesíteni a jogszabályt. Van, ahol a lakcímhez kötnek feltételeket, máshol pénzügyi hozzájárulást kérnek, és van, ahol a lakhatás fizikai feltételeit szabályozzák. A törvény kereteit ugyanakkor több helyen még vizsgálják a kormányhivatalok, így kérdéses, hogy hosszú távon mennyire maradnak fenn ezek a rendeletek. Jogvédők és roma szervezetek szerint a települések a cigányság kiszorítására és ellehetetlenítésére használja fel a nyáron hatályba lépett törvényt. Jobbára azzal számolnak, hogy az általuk megszabott feltételeket a romák ne tudják teljesíteni.