Nem lassult az infláció szeptemberben

Az augusztusival megegyező mértékben, 4,3 százalékkal nőttek az árak idén szeptemberben Magyarországon – közölte a KSH szerdán. Az előző hónaphoz képest nem változtak az árak.

Az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt, ezen belül a csokoládéé, kakaóé 19,2; a tojásé 18,2; a kávéé 17,6; az édesipari lisztesárué 13,1; a gyümölcs- és zöldségléé 11,9; a büféáruké 9,5; az idényáras élelmiszereké 9,2; az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4 százalékkal emelkedett. A termékcsoporton belül a margarin ára 29; a liszté 12; a tejtermékeké 8,4; a cukoré 8,2; a párizsié és a kolbászé 7,7; a tejé 7,4; a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött – részletezte a jelentés.

A háztartási energiáért 10,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,4; az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruk ára 8,7 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 20,7; a szobabútorok 5,1; a fűtő- és főzőberendezések 4,1; az új személygépkocsik 1,8 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,4 százalékkal drágultak.

A hazai inflációt a nemzeti bank feladata kordában tartani, amely ezt az alapkamat mértékének meghatározásával teszi. Az alapkamat most már jó ideje 6,5 százalék, az MNB pedig szeptemberen sem változtatott ezen, amit Varga Mihály jegybankelnök a nagy inflációs nyomással indokolt.

Ezzel azonban nem mindenki értett egyet. Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, kedden pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy túl magasak a kamatok, és itt lenne az ideje már a csökkentésnek. Nagy Márton nyilatkozata után a forint másfél hetes mélypontra csökkent.