Még az áprilisi választások előtt Orbánék újabb kínai milliárdokra hajtottak

Ötmilliárd eurós kínai finanszírozási keret kialakításáról tárgyalt az Orbán-kormány az áprilisi országgyűlési választások előtti hetekben. A tervek szerint beruházási hitelekből és a kínai pénzpiacon értékesített magyar államkötvényekből is szereztek volna forrást. A 2024-ben felvett kínai kölcsön ötszörösének megfelelő keretről egyeztettek az illetékesek, azt viszont nem tudni, hogy született-e végül megállapodás.

A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank (CEXIM) pénzügyi együttműködésének bővítéséről idén tavasszal készült egy angol nyelvű tervezet. A dokumentumon módosítási javaslatok is szerepelnek, vagyis a feltételekről már egyeztethettek – írja az Átlátszó.

A dokumentum még csak tervezet, nem aláírt szerződés. Nem szerepel benne végleges hitelmegállapodás, és arról sincs bizonyíték, hogy a magyar állam a tervezett keretből pénzt kapott volna.

Atomreaktorok és kínai államkötvények

A kínai pénzből nem csak vasutat és más közlekedési fejlesztéseket finanszíroztak volna. A tervekben geotermikusenergia-beruházások, akkumulátoripari fejlesztések és kis moduláris atomreaktorok is szerepeltek. Utóbbiak a hagyományos atomerőművi blokkoknál kisebb teljesítményű reaktorok, amelyek fejlesztésében Kína is érdekelt.

A dokumentumból nem derül ki, hogy az Orbán-kormány pontosan milyen atomerőművi beruházást tervezett, és hol épülhettek volna meg a kisebb reaktorok. Az akkumulátoripari terveknél sem neveztek meg konkrét cégeket. Bár az Orbán-kormány alatt a kínai CATL Debrecenben, a BYD pedig Szegeden kezdett jelentős beruházásba, egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az új finanszírozási tervben bármelyik cég szerepelt volna.

Az 5 milliárd eurós, a mostani árfolyamon mintegy 1816 milliárd forintos keret többféle finanszírozást foghatott volna össze. Ugyanakkor a tervezetből nem derül ki, melyik beruházásra mennyi pénzt szántak, és milyen kamattal vagy törlesztési feltételekkel számoltak.

A minisztérium a bankhitelek mellett kínai jüanban kibocsátott államkötvényekkel is számolt. Magyarország már 2016 óta jelen van a kínai kötvénypiacon, tavaly júliusban pedig újabb 5 milliárd jüan, mintegy 595 millió euró értékű kötvényt értékesített. Az ügyletben a CEXIM is közreműködött, de a már megvalósult kibocsátás nem azonos a most feltárt 5 milliárd eurós tervvel.

Korábbi kínai hitelek és a vasútberuházás

Az Orbán-kormány 2024 tavaszán három kínai banktól vett fel egymilliárd eurós kölcsönt, melyet azonban annak idején nem jelentett be. A részleteket csak idén áprilisban, a 444.hu adatigénylése után hozta nyilvánosságra az Államadósság Kezelő Központ: a változó kamatozású hitel éves kamata a közléskor 3,916 százalék volt, a szerződéskötési és szervezési díj együtt 8 millió eurót tett ki, a tőkét pedig 2027 áprilisáig kell visszafizetni. A korábbi kínai hitel költségeiről májusban részletesen írtunk, bemutatva azt is, hogy az ÁKK a kamatok és egyéb díjak nyilvánosságra hozatala után sem adta ki a teljes szerződést, noha annak megismeréséért korábban bírósági eljárás is indult, így továbbra sem ismertek például a hitel fedezetére és a visszafizetés elmaradásának következményeire vonatkozó feltételek.

A kínai Export-Import Bank a Budapest–Belgrád-vasút finanszírozásában is szerepet kapott, a beruházás magyarországi költségeinek 85 százalékát kínai hitelből fedezték volna. A Nagy Márton vezette minisztérium már a 2026-os költségvetés előkészítésekor előrehaladott kínai hiteltárgyalásokra hivatkozott, miközben az Állami Számvevőszék szerint 286 milliárd forintnyi közlekedési kiadásnak nem volt meg a fedezete, ebből 87,7 milliárd a vasútberuházáshoz kapcsolódott. A költségvetési hiányosságokról korábban részletesen is beszámoltunk. Nem tudni, hogy az akkori tárgyalások kapcsolódtak-e a most megismert ötmilliárdos tervezethez.

Az Átlátszó megkérdezte Nagy Márton tárcájának jogutódját, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot, valamint az ÁKK-t, hogy mi lett a tervezett megállapodás sorsa, de a cikk megjelenéséig egyik intézmény sem válaszolt.

Fotó: Orbán Viktor / Facebook