Novemberben dönt a parlament: a választások utánig maradhat a rendeleti kormányzás

Bár rendkívüli ülésnapot tartottak kedden, végül november első felében tarthat végszavazást a parlament a háborús veszélyhelyzet jövő év május 13-ig, azaz a választás utáni időpontig történő meghosszabbításáról. A benyújtott törvénymódosítás kritikusai attól tartanak, hogy annak elfogadása esetén a rendeleti kormányzás akár az alapvető politikai jogok korlátozására is lehetőséget ad majd.

A törvénymódosítást eredetileg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek, majd kezdeményezte a házelnöknél, hogy a javaslatot rendkívüli ülés keretében, október 7-én tárgyalja meg az országgyűlés. Az érvényben lévő háborús veszélyhelyzet november 14-én járt volna le.

Abban az esetben, ha a parlament a fideszes kétharmad birtokában jóvá hagyja majd az előterjesztést, a kormány úgy fordulhat rá a jövő évi választásra, hogy május közepéig, azaz a választás utánig folytatódhat a rendeleti kormányzás, és ezt meg is tudja hosszabbítani.

Erre egy januárban megejtett alkotmánymódosítás ad lehetőséget, melynek részeként az Alaptörvény 11. cikkét pontosították, és ebben szabályozták, hogy milyen jogköröket kap a kormány veszélyhelyzet idején – különös tekintettel arra, hogy a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítására, valamint egyes törvények alkalmazásának felfüggesztésére vagy törvényi rendelkezésektől való eltérésre is felhatalmazást nyerhet.

A módosítás azt is kimondja, hogy az eddigi szabály – miszerint a kormány veszélyhelyzetet maximum 30 napra hirdethet ki, és a parlament legfeljebb 180 nappal hosszabbíthatja meg – változik. Utóbb ugyanis az új rendelkezések szerint a kormány már nem lesz automatikusan kiszolgáltatva parlamenti kontrollnak a veszélyhelyzet fenntartását illetően: nem feltétlenül kell, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel ismételten felhatalmazza a meghosszabbítást.

Így az új alkotmányi szabályozás lehetővé teszi, hogy a kormány – amennyiben a parlament egyszer felhatalmazza – hosszabb ideig fenntartsa a veszélyhelyzetet, és rendeletekkel szabályokat módosítson, törvényektől eltérjen, illetve bizonyos törvények alkalmazását felfüggessze.

Az előterjesztésről az országgyűlésben október 7-én késhegyig menő vitát folytatott kormány és ellenzék, a parlamenti adok-kapokban az előterjesztést támogató felszólalók elsősorban a kormány cselekvőképességét segítő intézkedést láttak a javaslatban és úgy látták, hogy megvan a kellő parlamenti kontroll is, hogy ne történjenek önkényes lépések, míg az ellenzék épp ez utóbbi lehetőségét látta bele Semjén előterjesztésébe.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője szerint meg kell adni a végrehajtó hatalomnak a mozgásteret. Szerinte erről szól a különleges jogrend működése, és ezért is indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása.

Sebián-Petrovszki László a DK politikusa viszont úgy látta, és ennek adott hangot a vitában is, hogy a veszélyhelyzet gyakorlatilag rendeleti kormányzást jelent, és szerinte egyes törvények alkalmazását fel lehet függeszteni, vagy eltérni azoktól. A képviselő elismerte, létezik olyan egy országban, hogy a gyorsan meghozandó döntésekhez kell egy eljárásrend, de Magyarország nincs ilyen helyzetben.

Magyar György a Népszavának nyilatkozva egyenesen bábszínháznak nevezte a háborús veszélyhelyzet újabb 180 napos meghosszabbításáról szóló parlamenti vitát. Az ügyvéd a különleges jogrend, a rendeleti kormányzás fenntartását 2026. május 13-ig indokolatlannak, súlyos jogállami visszaélésnek tartja.

Klubrádióban Döbrentey Dániel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Közéleti Részvételi Programjának helyettes vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendeleti kormányzás akár az alapvető jogok (véleménynyilvánítás, gyülekezés szabadsága) korlátozására is lehetőséget ad, ami közvetlen hatással lehet a politikai részvételre, ami a választások közeledtével fontos hangsúlyt kap.

Korábban Magyar Péter azt ígérte: ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a háborús veszélyhelyzetet, mert az valójában arról szól, hogy miként lehet könnyebben ellopni az állami vagyont, rendeletekkel felülírni törvényeket, jogszabályokat, végletekig egyszemélyes irányításúvá tenni az országot.