Ha szép szóval nem megy, jön a törvényi erő – így számolnák föl a NER-es koncessziókat

Az állam akár törvényi erővel is visszaveheti azokat a közfeladatokat, melyeket az Orbán-kormányok alatt, hosszú évtizedekre koncesszióba szerveztek ki Fideszhez közel álló gazdasági szereplőknek – véli a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint erre kellő jogalapot biztosít, hogy az autópálya koncesszió és hulladékgazdálkodási koncesszió esetében Brüsszel kötelezettségszegési eljárásokat is indított.

Az Orbán-kormányok az elmúlt években sorra szervezték ki stratégiai ágazatok működtetését hosszú távú koncessziókba: autópályák, hulladékgazdálkodás, kaszinók és dohánykereskedelem kerültek kormányközeli üzleti körök kezébe.

Magyar Péter ezeket a konstrukciókat az „állam szerződéses kirablásának” nevezte, és szerinte a koncessziós rendszer az Orbán-korszak haveri kapitalizmusának egyik legfontosabb szimbóluma lett: stratégiai piacok kerültek évtizedekre politikailag jól bekötött vállalkozói körökhöz, akik számára ez a konstrukció busás bevételeket biztosít, miközben a kockázatokat továbbra is az állam viseli.  

A Tisza-kormány most ezek felülvizsgálatára készül, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint pedig az államnak komoly jogi mozgástere lehet a szerződések újratárgyalására vagy akár megszüntetésére is. 

Az autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziók felülvizsgálatát politikailag és jogilag is erősíthetik az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárások. Brüsszel mindkét esetben azt vizsgálja, hogy a 35 évre szóló konstrukciók sértik-e az uniós versenyjogot, illetve valódi koncesszióról vagy inkább államilag garantált, leplezett közbeszerzésről van-e szó.

A 35 évre szóló autópálya-koncesszióra szóló szerződést az MKIF Zrt. nyerte el, amely mögött Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok állnak. Brüsszel szerint a pályázat nem volt kellően átlátható, túl hosszú időre zárja le a piacot, és a működési kockázatok jelentős részét továbbra is az állam viseli. Ligeti szerint emiatt a konstrukció inkább „leplezett közbeszerzés”, mint valódi koncesszió.

Hasonló kritikák érték a Mol hulladékgazdálkodási koncesszióját is. A Mohu 35 évre kapta meg a hazai hulladékpiac döntő részét, miközben számos korábbi piaci szereplő kiszorult az ágazatból. Az Európai Bizottság itt is vizsgálódik, mert a pályázati feltételek szerintük a Molra lettek szabva. Ligeti szerint ráadásul több olyan eredeti vállalás sem teljesült, amely a szerződés feltétele volt, ezért a megállapodás jogilag is támadható.

A Tisza-kormány egyelőre óvatosan kommunikál, hivatalosan „felülvizsgálatról” beszél, Ligeti Miklós szerint azonban az állam akár törvényi erővel is visszaveheti ezeket a közfeladatokat. Az autópálya-rendszernél ezt viszonylag egyszerűnek tartja, mert ott továbbra is az állam marad az egyedüli megrendelő. A hulladékgazdálkodás esetében azonban bonyolultabb lehet az átállás, mert egy sokszereplős piac működését kellene újraszervezni úgy, hogy közben a szolgáltatás folyamatossága is biztosítva legyen.

Fotó: Facebook / Vezess.hu