Igazságosabb a Tisza nyugdíjjavaslata a nyugdíjas parlament vezetője szerint, mint a Fidesz ígérete

A Tisza nyugdíjjavaslata után a Fidesz is kijött a maga 14. havi nyugdíj ígéretével, és bár még javarészt részleteiben kidolgozatlan elképzelések, a kontroll.hu-nak Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke értékelte a két különböző ígéretet.

 Általánosságban Karácsony Mihály szerint annyi kijelenthető, hogy a Tisza nyugdíjjavaslata olcsóbb és igazságosabb, míg a Fideszé jobban megterhelné a költségvetést és jobban szembe menne a szolidaritás alapvető elveivel.  Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy minden fillér „jó helyre megy”, amit a nyugdíjasok pluszban kapnak, ráadásul morálisan is ez lehet az egyedüli indokolt lépés a döntéshozók részéről. 

A nyugdíjas szervezet számításai alapján ugyanis kijelenthető, hogy egy átlagos, 38 évnyi szolgálati idővel és átlagos keresettel rendelkező személy élete során több nyugdíj célú közterhet fizet be a költségvetésbe, mint amennyit onnan nyugdíjellátásként majd kapni fog, azaz, amennyit számára átlagosan 14 éven át folyósítanak a költségvetésből nyugdíjas évei során. Karácsony szerint ugyanakkor az már bizonyos értelemben csak részletkérdés, hogy a nyugdíjak felosztása hogyan történik meg a büdzsé terhére, példát gyakorlatilag mindegyik megoldásra lehet találni. 

Európában például többféle módon rendezik a 13. illetve a 14. havi nyugdíjjuttatást. Az egyik metódus szerint a költségvetésben jóváhagyott nyugdíjösszeget 13 vagy 14 részre osztják fel, és a jogosultak két hónapban egy-egy havi plusz összeget kapnak meg. Egy másik eljárás szerint a költségvetésben jóváhagyott nyugdíjösszeget évente egyszer vagy kétszer plusz összeggel toldják meg, és azt utalják a jogosultaknak. 

A kérdés inkább az, hogy a megemelt nyugdíj összegét mihez viszonyítják, ebben ugyanis radikálisan eltér a Tisza és a Fidesz javaslata. A Fidesz a 13. havi nyugdíj esetében azt a gyakorlatot folytatja, hogy minden nyugdíjjogosult az aktuálisan folyósított nyugdíjával megegyező összegű plusz egy havi nyugdíjat kap, és bár ma még nem ismerjük a belengetett 14. havi nyugdíj részleteit, ha ez a gyakorlat maradna, az továbbra sem az igazságosabb nyugdíjrendszer irányába mutatna – hangsúlyozta Karácsony Mihály egy számszaki példával is megvilágítva mindezt: egy 80 ezer forintos rendszeres nyugellátásban részesülő idős ember plusz 80 ezer forintot kapna, míg a 800 ezret kapó újabb 800 ezer forinthoz jutna.

Karácsony szerint ráadásul mindez az alkotmányos alapelvekkel is szembe menne, az Alaptörvény ugyanis az időskori ellátással kapcsolatban a „szolidaritási elv” követelményét hangsúlyozza, az Alkotmánybíróság nyugdíjrendszerre vonatkozó határozatában szereplő „kiegyenlítő funkciónak” pedig az felelne meg leginkább, ha az alacsony nyugellátásban részesülőknek jelentősebb, míg a magasabb nyugellátásban részesülőknek szerényebb mértékű plusz forrást biztosítana a költségvetés.
Ha a Tisza nyugdíjjavaslata e szerint valósulna meg, az az alkotmányos kívánalmaknak is jobban megfelelne, bár minden részletében kidolgozott elképzelésről még itt sem beszélhetünk – hangsúlyozta Karácsony Mihály. 

A megismert koncepció szerint a plusz juttatást Szép kártya formájában adnák, differenciáltan, vagyis a 250 ezer forintos nyugdíj alatt 200 ezer lenne a pótlás, 250 és 500 ezer között 100 ezer, míg 500 ezres havi nyugellátás esetén az érintett már semmit nem kapna.

Az, hogy a folyósítás Szép kártyában történne, Karácsony szerint elsősorban a költségvetés áfa bevétele szempontjából lenne lényeges, hiszen a (készpénzben kifizetett nyugdíjjal szemben) a plusz juttatást csak itthon lehetne célirányosan felhasználni és így a vásárláskori forgalmi adó a büdzsét gyarapítaná. A kormányzat által felvetett tizennegyedik havi nyugdíj esetén a költségvetést terhelő összeg 2027-ben körülbelül 570 milliárd forint lenne, ebben az esetben ráadásul nem lenne biztosított a hazai elköltés, ezért ebből következően kevesebb áfa folyna vissza a költségvetésbe. Ezzel szemben a Tisza által kiszámolt 369 milliárd lenne. 

Karácsony szerint ugyanakkor a nyugdíjkiszámítás módjában is érdemes lenne a nyugdíjasok számára egy jóval előnyösebb megoldásban gondolkodni. A 2011-óta tartó gyakorlat szerint a nyugdíjindexálás az év elején meghatározott inflációs ráta szerint történik, és a keresetnövekedést a kiszámításkor nem veszik figyelembe. Márpedig a különbség elég tetemes lehet, ha csak példaként a jövő évi 13 százalékos – tervezett – minimálbér növekedést vetjük össze a 3,6 százalékos tervezett pénzromlás mértékével.