„Másodszor is keresztre feszítve” – Kónya Endre könyve inkább ködösít a kegyelmi ügyről

Kónya Endre a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola igazgatóhelyettese volt. 2019-ben bűnsegédként ítélték el, a pedofil ügyben érintett igazgatóval együtt. 2023-ban K. Endre kegyelmet kapott Novák Katalin köztársasági elnöktől, de a kegyelmi botrány kirobbanása után könyvet írt a vele történtekről.

Most könyvet írt, Vesszőfutás címmel, amelyről a 24.hu közölt részletes elemzést. A 225 oldalas kötetben az egykori igazgatóhelyettes – „a maga esetlenségével” – saját ártatlanságát és erkölcsi tisztaságát igyekszik bizonygatni. Az elemzés szerint a könyv „fárasztó, zavaros, gyakran kifejezetten fárasztásra játszó” olvasmány, tele nyelvi hibákkal és szándékos önfényezéssel.

Kónya magát áldozatként ábrázolja, akit „kétszer is keresztre feszítettek” – előbb a bíróság, majd a sajtó. Azt állítja, hogy a kegyelmi ügy mögött súlyos politikai játszmák húzódtak meg, és az ellene indított eljárás „előre megírt ítélettel” zajlott.

A könyv előszavát Stoffán György író, a Demokrata és Pesti Hírlap egykori újságírója írta, aki megerősíti Kónya ártatlanságát, és már az első oldalakon felveti, hogy talán az egész ügy célja az volt, hogy eltereljék a figyelmet valaki másról.

Konkrét bizonyítékokat azonban sem Stoffán, sem Kónya nem mutat be.

A kötetet homályos utalások, összeesküvés-elméletek és sértettséggel átitatott önigazolások uralják.

A 24.hu értékelése szerint a Vesszőfutás nemcsak zavarba ejtő, hanem erkölcsileg is nyomasztó olvasmány. Nem a megtisztulásról vagy az önreflexióról szól, sokkal inkább „egy morális torzó lelkivilágába enged betekintést.”

Kónya Endre ügye és Novák Katalin kegyelmi döntése alapjaiban rengette meg a magyar politikát. A könyv azonban nem segít megérteni az eset valódi hátterét – inkább újabb kérdéseket vet fel arról, miért nem sikerült a botrány szereplőinek felelősséget vállalniuk a tetteikért.