Hiába a törvény: négy hónap után sem függesztettek fel állampolgárságot

Június végén lépett hatályba az a nagy vitát kiváltó törvény, amely lehetővé teszi, hogy a kormány felfüggessze azoknak a kettős állampolgároknak a magyar állampolgárságát, akik az ország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelentenek. Az új jogszabály bevezetése óta azonban egyetlen esetben sem alkalmazták a rendelkezést – derült ki a Telex közérdekűadat-igénylésére adott minisztériumi válaszból.

Az Igazságügyi Minisztérium pénteken közölte:

„Nem került sor magyar állampolgárság felfüggesztésére” – áll a válaszban, amely az október végéig eltelt időszakra vonatkozik.

A törvény kizárólag azokra a személyekre vonatkozik, akik a magyar állampolgárság mellett nem EGT-ország (vagyis nem az Európai Gazdasági Térség tagja, illetve nem uniós tagjelölt) állampolgárságával is rendelkeznek. A felfüggesztést az igazságügyi miniszter rendelheti el legfeljebb tíz évre, ha az érintett:

• egy harmadik ország hadseregében szolgál,
• a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet veszélyeztető bűncselekmény miatt jogerősen elítélték,
• kapcsolatot tart fenn terrorszervezettel,
• vagy más módon sérti Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét, illetve nemzetbiztonságát.

A jogintézmény a magyar jogban teljesen új fogalom, és még nemzetközi példát sem találni hozzá. Bár a kormány szerint a célja az ország védelme, a kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy ez az eszköz könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget.

A törvénymódosítás előzménye, hogy áprilisban az Alaptörvényt is átírták:

„A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető” – került be a szövegbe.

Ez a rendelkezés egyértelműen új jogi kategóriát teremtett, hiszen a magyar jogrendszerben korábban csak az állampolgárságtól való megfosztás létezett. Utóbbira utoljára a Kádár-korszakban volt példa, főként politikai indíttatásból. A módosítás heves kritikákat váltott ki: magyar és nemzetközi jogászok közös állásfoglalásban tiltakoztak ellene, mondván, hogy az ellentétes lehet az emberi jogi egyezményekkel. Az aláírók között volt Sulyok Tamás köztársasági elnök lánya és veje is.
A szakértők szerint a felfüggesztés intézménye bizonytalan jogi helyzetet teremthet, hiszen nem egyértelmű, milyen eljárási garanciák védik az érintetteket, és hogyan biztosítható a jogorvoslat. Négy hónappal a hatályba lépés után úgy tűnik, a kormány egyelőre nem élt a lehetőséggel – ám a jogszabály továbbra is lehetőséget ad arra, hogy bármikor alkalmazzák, ha a kabinet úgy ítéli meg, hogy valaki Magyarország biztonságára veszélyt jelent.
 

Fotó: Facebook/Tuzson Bence